A fejlesztési miniszter hozzátette, a világbajnokságra elkészülő fejlesztések értéke közel 92 milliárd forint. Seszták Miklós kiemelte, hogy a fejlesztések túlnyomó része – közel 85 milliárd forint – akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot, így ezek közvetve számítanak hozzá a világesemény költségeihez. Ilyen például a pesti alsórakpart, illetve a Margitsziget rekonstrukciója, vagy a Dagály-strand felújítása. A fejlesztési miniszter ide sorolta a Hajós és Széchy, valamint a Császár-Komjádi uszodák rekonstrukcióját is. A legnagyobb értékű beruházás a Duna Aréna és az ahhoz kapcsolódó minden költség – ez 41,637 milliárd forint.
Seszták Miklós elmondta, a szervezőbizottság körülbelül 7-10 milliárd forintos bevétellel kalkulált, azonban ebben az összegben nincsenek benne azok a várható gazdasági eredmények, amelyet a világbajnokságra érkező szurkolók, sportolók magyarországi tartózkodása (éttermi fogyasztások, vendégéjszakák stb.) jelent majd. Jelezte, azért ilyen „szerény” ez a szám, mert „családbarát” világbajnokságot akarnak rendezni, olyan jegyárakkal, melyeknek köszönhetően reményeik szerint minden döntőre telt ház előtt kerül sor. Hozzátette, azt az imázsértéket, amelyet a világbajnokság jelent Magyarországnak, nem lehet számszerűsíteni.
A közlekedésről szólva a szervezőbizottság elnöke néhány sarkalatos pontot emelt ki: így a budai alsó rakparton, a Batthyány térnél sorra kerülő óriástoronyugrás helyszínén kizárólag a versenyek idején lesznek majd forgalomkorlátozások. Megjegyezte, a szurkolói zónákat a Margitszigeten alakítják ki, s mivel innen viszonylag bonyolultabb a közlekedés, már tárgyalnak egy esetleges kompjárat működtetéséről, amely a Duna Arénához szállítaná a rajongókat. A sportesemények vonatkozásában először játszhat nagy szerepet a Duna a közlekedésben, így számos hajó közlekedik majd a versenyhelyszínek és a fontosabb budapesti pontok között.