Folytatódik az FKF-biztosítások ügye

A Mandiner már korábban írt az FKF dolgozóira vonatkozó biztosítások körüli ügyekről. Friss információk szerint az FKF-dolgozók csoportos életbiztosításának megtartását javasolta az a független biztosítási szakember, akitől Csontos István FKF-vezér szakvéleményt kért be a 2012-es közbeszerzési eljárás útján megkötött szerződésekről.

A szakértő arra is felhívta Csontos figyelmét, hogy az egyéni biztosítási konstrukciók 10 évesnél rövidebb futamidő alatt várhatóan nem tudják kitermelni költségeket a hozamokból, azaz nem javasolt megszüntetni őket ebben a pillanatban. Ennek ellenére Csontos a szerződések életbe lépése után alig 3 évvel „felmondta” a szerződéseket, amellyel előnytelen pénzügyi helyzetbe hozta mind dolgozóit, mind cégét.

„A csoportos egészségbiztosítás feltételrendszere a 2013-as piaci gyakorlatnak megfelel, árképzése pedig olyan jelentős kedvezményt tartalmaz az FKF Zrt. részére, hogy ennek alapján véleményem szerint jelentősen alacsonyabb díjon ma sem lehetne ezt megkötni. Ennek az elemnek a fenntartását a megtakarítási elem további sorsától függetlenül javaslom” – áll abban a szakértői véleményben, amelyet Csontos István FKF vezérigazgató megbízásából készített egy független biztosítási szakértő 2015 decemberében. A későbbiekben az alábbi mondat is szerepel benne: „Összegezve megállapítható, hogy az egészségbiztosítási rész feltételei és árazása a piaci gyakorlattól nem térnek el, sőt kifejezetten kedvezőnek mondhatóak”.

A szakvélemény részletesen elemzi a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt és az Uniqa Zrt. között kötött csoportos és egyéni biztosítási szerződéseket, amelyet egy 2012 végi közbeszerzési eljárás alapján kötöttek meg.

A részletes elemzésben olyan megállapítások is olvashatóak, miszerint „az FKF-konstrukciónak van két olyan eleme (dolgozói fluktuáció követése illetve a viszonylag alacsony éves díjszint), amelyet nem minden biztosító vállal be”.

De emellett a jelentés arra is felhívja Csontos István figyelmét a dolgozók egyéni megtakarítási szerződéseivel kapcsolatban, hogy „10 évesnél rövidebb megtakarítási tartam alatt a várható hozam nem tudja kitermelni a költségeket az adóelőny mellett sem”. Emellett a termék objektív előnyeire is felhívja a figyelmet, azaz „hosszú távú ösztönző, amely a dolgozók vállalat iránti lojalitását erősítheti”; illetve a „folyamatos befizetésekből felhalmozott összeg egy későbbi időpontban (pl. nyugdíjba vonuláskor) attraktív egyszeri juttatásként jelenik meg. Ez annál nagyobb lehet, minél nagyobb a tartam alatt elért hozam”. 

Mindezek után az lett volna logikus Csontos István részéről, hogy a szerződéseket fenntartja, azonban nem így döntött. Egyszerűen nem fizette be a csoportos életbiztosítás díját 2016 januárjától, így azok díjfizetés hiányában megszűntek. 

Erről a tényről - azaz a csoportos biztosítási díjak be nem fizetéséről - azonban közel 5 hónapon át nem tájékoztatta munkavállalóit. Ez - leszámítva a „felmondás” módját – azért is kellemetlen, mert ha az említett időszakban a biztosító megelőlegezett volna egy kárkifizetést a benyújtott dokumentumok alapján, akkor azt az FKF-dolgozó fizethette volna vissza, ha közben kiderül, hogy az FKF nem rendezte a számlát.

Ezzel párhuzamosan az önkormányzati cég és annak dolgozói szempontjából igen rossz időpontban (alig 3 évvel a megkötés után) kérte a munkavállalók egyéni életbiztosításának díjmentesítését – gyakorlatilag a megszüntetését - a vezérigazgató, így közel 2600 munkavállaló maradt biztosítási védelem nélkül.