Kinyírta dolgozói életbiztosítását az FKF-vezér

Nem fizette meg dolgozói csoportos életbiztosítását az FKF Nonprofit Zrt, így azok egyszerűen díjfizetés hiányában megszűntek, erről azonban közel 5 hónapon át nem tájékoztatta munkavállalóit Csontos István vezérigazgató.

Ezzel párhuzamosan az önkormányzati cég és annak dolgozói szempontjából a lehető legrosszabb időpontban kérte a munkavállalók egyéni életbiztosításának díjmentesítését – gyakorlatilag a megszüntetését - a vezérigazgató, így több mint 2200 munkavállaló maradt biztosítási védelem nélkül.

Csontos ezzel párhuzamosan visszaemelt az FKF partnerei közé egy olyan külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező alkuszcéget, amelynek 2013-ban már egyszer felmondott az önkormányzati cég, ugyanis kiderült: közel 100 milliárd forint értékű tulajdonát „elfelejtette biztosítani”.

Megszűnt életbiztosítások

Meglepődhettek az FKF Nonprofit Zrt. dolgozó idén tavasszal, amikor arról értesültek, hogy a megkötés után kevesebb mint két évvel eddigi csoportos és egyéni életbiztosításuk megszűnt Csontos István vezérigazgatónak köszönhetően. A csoportos biztosítások esetében az FKF-vezér egyszerűen úgy határozott, hogy 2016 januárjában már nem fizeti be az esedékes díjat, erről azonban nem tájékoztatta dolgozóit. Mivel a biztosítók életbiztosítások esetén jellemzően akár több hónapnyi türelmi időt is adnak ügyfeleiknek, így egészen májusig kellett várni, mire kiderült, hogy díjfizetés hiányában megszűnt az FKF-dolgozók biztosítási védettsége. Ez - leszámítva a „felmondás” módját – azért is kellemetlen, mert ha az említett időszakban a biztosító megelőlegezett volna egy kárkifizetést a benyújtott dokumentumok alapján, akkor azt az FKF-dolgozó fizethette volna vissza, ha közben kiderül, hogy az FKF nem rendezte a számlát.

Az FKF-vezér nem indokolta döntését, noha a biztosítások létjogosultságáról lehetett alkalma meggyőződni: a csoportos konstrukció esetén közel 500 kárkifizetés történt alkalmazottai részére, alkalmanként általában több százezer forintos nagyságrendben, azonban az egyik esetben közel 2 millió forintot utalt a biztosító.

Ami az egyéni életbiztosításokat illeti, Csontos azok díjmentesítését kérte. Ez a megoldás a felmondás pillanatában maximum a biztosítónak nem fájhatott nagyon, de az FKF dolgozói, illetve az FKF számlája mindenképpen bánta. Díjmentesítés esetén ugyanis a biztosító az addig befizetett összegből fedezi a költségeit, és ugyan továbbra is kockázatban áll a szerződővel, de a szerződés csökkentett biztosítási összeggel marad érvényben az eredeti lejárati időpontig, viszont a kiegészítő biztosítások megszűnnek.(Azaz, ha volt benne baleseti halál, baleseti rokkantság vagy egyéb kiegészítő, akkor azok azonnal megszűntek.) Emellett kezdeti befizetések visszavásárlási százaléka feletti részét teljesen elbukják, így szakértők szerint díjmentesítés tényleg csak a legvégső esetben javasolt megoldás.

Előnytelen helyzet

A birtokunkba került információk szerint az FKF biztosítási alkusza írásban is figyelmeztette Csontost, hogy döntésével előnytelen helyzetbe hozza dolgozóit. Ugyanis, ha a cég a futamidő végéig teljesíti befizetési kötelezettségeit, akkor évek múlva akár a teljes befizetett összeghez hozzájuthattak volna a dolgozók, illetve – a biztosító teljesítményétől függően – még egyéb hozamokat is zsebre tehettek volna. Az alkusz arra is felhívta Csontos figyelmét, hogy az egyéni életbiztosítási szerződések megszüntetése befektetési szempontból 10 évnél korábban nem javasolt, mert pénzügyileg előnytelen a kedvezményezettek szempontjából.

Azt, hogy a dolgozók körében népszerű lehetett a korábban az FKF által kötött biztosítás, jól jelzi, hogy már több száz FKF-munkavállaló kérte a szerződések átvételét. Ez azt jelenti, hogy inkább saját pénzükből fizetik tovább a díjakat, így továbbra is védelem alatt állnak, illetve eddigi befizetéseik nem vesznek el. Valószínű, hogy Csontos több más lépése mellett a biztosítások felszámolása is hozzájárult ahhoz, hogy az FKF dolgozói körében a sztrájk is szóba került.

Ugyanakkor Csontos István sem lehet teljesen a biztosítások ellen, hiszen információink szerint tanácsadói szerződést kötött a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft.-vel, amelynek 100%-os tulajdonosát, a Willis EuropeB.V.-ét Hollandiában jegyezték be. A Bíró László ügyvezető igazgató által vezetett cég nem lehetett számára ismeretlen, hiszen az FKF 2013-ban már felmondott nekik - igaz 2014. július elsejei határidővel -, ugyanis egy vizsgálat során kiderült: az önkormányzati cég közel 100 milliárdos vagyonát egyszerűen „elfelejtették” biztosítani. 

Mindemellett 2016 tavaszán az FKF egy biztosítási alkusz pályázatot írt ki, amelyen a sokszor Simicska Lajos érdekköreibe tartozóként emlegetett Reticulum Insurance Biztosítási Alkusz Kft. futott be elsőként. A Reticulum sajátossága, hogy tulajdonképpen semmilyen információ nem érhető el róla, sem vezetőiről, sem referenciáiról, és még weblapja sincsen. De ezek mellett nyilvánosan nem lelhetőek fel a panaszkezelési és adatvédelmi szabályzatai sem, ezért a cég tulajdonképpen nem felel meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírásainak és elvárásainak.