Importált bűnözés: bevándorló erőszaktevőket fogtak az Egyesült Államokban
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
A migráció volt a fő témája a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Stiftung közös, az emberi jogok világnapja alkalmából szervezett idei konferenciájának. Az előadásokat Schiffer András és Gulyás Gergely vitája követte: mindketten egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottság elnöke alkalmatlan a posztjára, és hogy az uniós szabályokat és nemzetközi menekültügyi egyezményeket nem egy ilyen tömeges bevándorlási helyzetre találták ki. Tudósításunk.
Csütörtökön rendezték meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Stiftung szokásos konferenciáját az emberi jogok világnapja alkalmából „Biztonságunk és alapvető jogaink” címmel. A rendezvényen felszólalt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Péterfalvi Attila NAIH-elnök, és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A második szekcióban Schiffer András, az LMP társelnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke vitatkoztak az alkotmányosság helyzetéről.
„Shopping a globális hipermarketben”
Távolról, a magántulajdon szabadságától indított és hosszas gazdaságpolitikai fejtegetések után lyukadt csak ki a migrációnál az Alkotmánybíróság elnöke. Lenkovics Barnabás rámutatott, hogy hatalmas egyenlőtlenségek vannak a világban, hiszen húsz százalék birtokolja a javak nyolcvan százalékát, ez ráadásul öngerjesztő. „Globális Máté-effektusnak” nevezte ezt a jelenséget, idézve Máté evangéliumát, miszerint „mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van”. Ezt a rendszert pedig a jog garantálja, vagyis az egyenlőtlenségek fenntartásában a „jog is vastagon benne van” – mutatott rá az Alkotmánybíróság elnöke.
Lenkovics az egyenlőtlenségek mellett a túlnépesedést és a „klímakatasztrófát” jelölte meg a migráció okaiként. Mint mondta, nyugat-európai színvonalon a Föld nagyjából 2,5 milliárd embert tudna eltartani, most pedig 7 milliárdan vagyunk. Ezért 3,5-4 milliárd ember majd fel fog kerekedni és elindulni oda, ahol még lehet élni: ahol megfelelő a környezet és szociális biztonság is van. Ezek az emberek – mintha egy „globális hipermarketben shoppingolnának” – aszerint választanak úticélt, hogy hol jobb a szociális háló. „Eközben pedig a jogaikat követelik Európától, mondván: ti csináltátok ezeket, akkor tessék most betartani” – zárta szavait Lenkovics Barnabás.
„Nem csak az emberi jogoknak, de az emberi felelősségnek is chartát kellene szentelni!”
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter beszédében is az egyenlőség volt az egyik központi elem: Balog Zoltán szerint bár a jogvédők szeretik az „esélyegyenlőség” kifejezést, ők az EMMI-ben ehelyett inkább az „esélyteremtést” használják, mert az „esélyegyenlőség” azt sugallja, hogy úgy kell valakinek esélyt adni, hogy mástól egyúttal esélyt vesznek el. Szerinte „pozitív diszkriminációról” sincs értelme beszélni olyankor, mikor százan pályáznak öt álláshelyre – hozzátette viszont, hogy most már nem ez a helyzet, mert sok területen kifejezetten hiányzik a szakképzett munkaerő.
A migrációs helyzettel kapcsolatban leszögezte: a rendőrség egyetlenegyszer sem sértette senkinek a méltóságát még nehéz helyzetekben sem, ezért nagyon büszke a rendőrök és a segélyszervezetek munkájára. Az emberi jogi jogsértésekre hivatkozó jogvédőkkel kapcsolatban megjegyezte: annak idején bezzeg nem sietett nyilvánosságra hozni az Amnesty International a 2006-os rendőri brutalitásról is szóló jelentését, nehogy „megzavarja vele a választásokat”.
„Emberi jog-e a jobb élethez való jog, vagy olyan, amiért meg kell dolgozni?” – tette fel a kérdést Balog. Hangsúlyozta: a zsidó-keresztény emberi jogi felfogás szerint az ember méltósága abból ered, hogy Isten teremtménye, azonban ez azzal is jár, hogy felelősséggel tartozik Istennek. Ezért a miniszter szerint nem csak az emberi jogoknak, hanem az emberi felelősségnek is kellene chartát szentelni.
Péterfalvi Attila kényes kérdések taglalása helyett jogszabályokat ismertetett
A párizsi terrortámadások után különösen aktuális lett volna szót ejteni az adatvédelem és a bűnüldözési célú hatósági adatgyűjtés, megfigyelés témaköréről. Mindenesetre naivitás volt ezt Péterfalvi Attilától várni, a NAIH-elnök ugyanis előadásában jóformán nem tett mást, mint ismertette a migrációval összefüggő uniós joganyagot: a schengeni információs rendszert, valamint az Europol és az Eurojust működését.
Azt legalább megemlítette Péterfalvi, hogy a légiutas-adatok bűnüldözési célú nyilvántartásával kapcsolatos jogalkotás felgyorsult, és a javaslatot végül elfogadták az uniós belügyminiszterek, de az ezzel kapcsolatos adatvédelmi aggályok taglalásába sajnos nem ment bele a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság elnöke. Ugyanígy nem ejtett egy szót sem a „kormányzati facebookról” és a kötelező adatmegőrzésről, amelyek szintén elválaszthatatlanul kapcsolódnak biztonságunkhoz és alapvető jogainkhoz – adatvédelmi szempontból.
Politikai korrektség – a „relativizálás zsarnoksága”
Az emberi jogi gondolkodás árnyoldalaira hívta fel a figyelmet előadásában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Mint mondta, az „emberi jogi fundamentalizmus” tulajdonképpen a politikai korrektség jogi változata. Mindkettő abból a téves előfeltevésből indul ki, hogy az emberek minden téren egyenlőek és ha mégse, ezt parancsszóra meg kell valósítani. Pedig „az emberek valójában nem egyenlőek, illetve kizárólag a törvény és a Jóisten előtt azok” – mutatott rá Szánthó. Az elemző szerint az emberi jogi fundamentalisták azt hiszik, hogy létre lehet hozni azt a társadalmat, ahol mindenki egyenlő: nincs jó és rossz, és értékek sincsenek, hanem minden és mindenki ugyanolyan. Ez viszont azt jelentené hogy nem lehet értékítéletet megfogalmazni, helyette mindent tolerálni kell – mutatott rá.
Szánthó szerint a politikailag korrekteknek és az emberi jogi fundamentalistáknak fontosabb a békesség, mint a saját kulturális identitásuk, ezért a „relativizálás zsarnokságát” akarják bevezetni, ahol már tilos többségi, normális értékekre hivatkozni. Mindig találnak egy új elnyomott kisebbséget, akiért lehet folytatni a véget nem érő emancipációs harcot – tette hozzá, példaként hozva a női kvótát, vagy a transznemű öltözők bevezetéséről zajló amerikai vitát. „Már arról van szó, hogy az abnormális legyen a normális és a normális az abnormális” – összegezte Szánthó, aki szerint a politikai korrektség egyben „politikai teszetoszasággal” is jár. „Nem mernek a vezetők az asztalra csapni, inkább tartanak még egy workshopot” – mondta az elemző, hangsúlyozva, hogy így nem lehet problémákat, adott esetben a menekültkérdést megoldani. Szánthó Kelet-Közép-Európában látja a „normalitás lázadását” – ezek az országok azért szembenézésre késztethetik az EU-t, még ha kapnak is érte, amint az Magyarország után Lengyelország példáján látszik – mondta.
Amiben Schiffer és Gulyás egyetértenek: Juncker alkalmatlan
A konferencia második etapjában Schiffer András, az LMP társelnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke vitatkoztak a magyar alkotmányosság helyzetéről, amelyben természetesen szintén központi szerep jutott a migrációs kérdésnek. A beszélgetést moderáló Stumpf András először a „jogi határzár” egyes elemei miatt indított kötelezettségszegési eljárásról kérdezte a két politikust.
Gulyás Gergely szerint „közröhejt” vált ki, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, hiszen eddig pont a Bizottság vette semmibe az uniós jogszabályokat a „Willkommenskultur” megvalósítása érdekében, és tétlenül nézte a tagállamok részéről az uniós jogsértéseket. Gulyás a Bizottság cinikus „bosszúhadjáratának” nevezte a magyar menekültügyi szabályok miatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Schiffer András felidézte, hogy ő már a törvény általános vitájában felvetette azokat az aggályokat, ami miatt a Bizottság most a kötelezettségszegési eljárás megindítása mellett döntött. Hangsúlyozta: a menekültügyi rezsimek kiüresítése ellentétes az uniós és a nemzetközi jogi szabályokkal is, és szerinte legalább ilyen cinikus, hogy a kormány valótlanul azt kommunikálta: a határ megvédéséhez szükséges például az, hogy a migránsokkal magyar nyelvű, tolmácsról lemondó nyilatkozatot írassanak alá. Schiffer szerint ezeket a trükköket is az „ibizai kommunikációs műhely” találta ki – utalt Habony Árpádra.
Schiffer ugyanakkor leszögezte: kettős mérce az Európai Bizottság részéről, hogy pont Magyarországgal szemben indított eljárást, hiszen más tagállamok sem tartották be az EU-s jogot a migránsválságban. Ráadásul a Bizottságnak inkább megoldási javaslatokon kellene dolgoznia, ahelyett, hogy szankciókat alkalmazna.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke teljesen alkalmatlan a feladatára, bár Schiffer azért megjegyezte, hogy az EP-ben a fideszes és a szocialista képviselők is igennel szavaztak a Juncker-bizottságra – Gulyás Gergely ezt vitatta. Schiffer az Európai Tanácsot alkotó EU-s állam- és kormányfők felelősségét is felvetette: szerinte Orbán már az elején „beletrollkodott” a közös megoldás puszta lehetőségébe is, pedig az egyéni lépések politikája miatt szét fog esni Schengen.
Gulyás Gergely cáfolta ezt: szerinte Magyarország konstruktívan lépett fel és szorgalmazta, hogy legyen közös EU-s határőrizet Görögországban, illetve támogatta a Törökországgal kötött megállapodást is. A közösségi jog betartásához a jogellenes határátlépés büntetése kellett – szögezte le, ugyanakkor Schiffer azon felvetését nem magyarázta meg, hogy miért volt például az eljárási garanciák gyengítése szükséges mindehhez.
Egyetértett a két politikus abban is, hogy sem a dublini eljárás, sem a Genfi Egyezmény nem ilyen tömeges migrációra lett kitalálva, hanem arra, mikor valaki mondjuk háború elől a szomszéd országba menekül. Schiffer András szerint viszont ennek az új helyzetnek a kezelésére konstruktív javaslatokat kellene tenni, és ebben nem csak az EU, de a magyar kormány sem jeleskedik. Gulyás azzal vágott vissza, hogy ezzel „azt üzennénk, hogy ide lehet jönni. Ezt pedig nem szeretnénk.”
A vitában szó volt még a törvénygyár lelassulásáról, amivel kapcsolatban Schiffer azt mondta: a kormány politikája már csak a kommunikációban merül ki, akkor alkotnak törvényt, ha tüzet kell oltani, például a Quaestoros kártalanítások ügyében. Azt is sérelmezte, hogy nem csak, hogy ellenzéki indítványokat nem fogad el a parlament, de még érdemi vita sincs a plenáris ülésen: a kormánypárti képviselők nem érvelnek, csak személyeskednek. Gulyás egy LMP-s javaslatról tudott, amit elfogadtak, de kiderült, hogy az még a múlt ciklusban volt.
A sajtószabadság helyzetéről is kérdezték a két politikust: Gulyás Gergely túlkapásnak, az ügyész részéről téves jogértelmezésnek nevezte, hogy nemrég vádat emeltek egy indexes újságíró ellen, aki migránsnak álcázta magát, hogy így tudósítson a magyarországi menekültügyi eljárásról. Schiffer szerint nem lett rosszabb a szólásszabadság helyzete, mint 2010 előtt, de a fideszes parlamenti többség javíthatott volna rajta, mégsem tette. Az LMP társelnöke szerint például egyértelműen meg kellene határozni, hogy ki a közszereplő, és nekik több kritikát kell tűrniük. A Ptk-ba mégsem került bele ilyen definíció. Ezen a ponton ismét előkerült Habony Árpád, pontosabban az ibizai reklámszerepléséről szóló DK-s közlemény, amit az MTI letiltott. Schiffer szerint Habony közszereplő, amennyiben a miniszterelnöknek ad rendszeresen tanácsokat. Gulyás ezt nem kommentálta, viszont elmondta, hogy a közszereplőknek is van emberi méltósága, őket sem lehet rágalmazni.
Szó esett végül – ha már a NAIH-elnök előadása nélkülözte ezt a témát – arról a tendenciáról, hogy terrorizmus elleni harc jegyében a biztonságra hivatkozva mind több személyes adathoz nyerhetnek a hatóságok hozzáférést. Schiffer azt mondta: ebben a magyar kormány – például a kormányzati Facebook-kal – az USA-t majmolja, amely egyébként a Patriot Act óta „megszűnt liberális demokrácia lenni”. Schiffer azt mondta: a párizsi robbantások is azt bizonyítják, hogy a tömeges adathalászat alkalmatlan arra, hogy így harcoljunk a terrorizmus ellen. Gulyás szerint a kormányzati Facebookot, vagy épp a telekommunikációs szolgáltatók számára előírt adatmegőrzést a biztonság indokolja, és a kormány törvényalkotási javaslatai olyan messze vannak a Patriot Act-től, mint az ő véleménye Donald Trumpétól.
Schiffer és Gulyás véleménye mindenesetre jó pár kérdésben ennél vélhetően közelebb volt egymáshoz meg is jegyezte a beszélgetést vezető Stumpf András, hogy rég látta Schiffert ennyit bólogatni.