„A Hír TV az ország legjobb tévéje lesz” – Szöllősi Györgyi a Mandinernek

Tényleg felmondott az MTVA-nál vagy kirúgták?

Tényleg felmondtam. Miért?

Hallottunk olyan pletykát is, hogy valójában már rég meg akartak szabadulni öntől.

Na tessék, ez hozzám nem jutott el! Annyi igaz, hogy olyan volt a búcsú, amilyen egy jó szakítás, amikor egyik félnek sem kell mondania semmit, nagyjából tudják, hogy vége, legalábbis szerintem. Bennem már tavaly nyáron megfogalmazódott, hogy talán máshol kellene folytatnom. Azt tudtam, hogy Az Estét valószínűleg már nem vezethetném, de már nem is szerettem volna. Aztán mintha a Jóisten is érezné, adott időt, hogy átgondoljam a dolgot: kiderült, hogy ismét babát várok. Félre ne értsék, nem azért mentem szülni, hogy nyugodtan gondolkodhassak munkaügyeken! Nagyon szerettem volna egy második babát. Az egyik legfontosabb ok a váltásra egyébként a két kislányom. Olyan munkaidőben dolgozom majd, hogy velük is sok időt tudok tölteni, számomra ez mindennél fontosabb. 

Nem vonjuk kétségbe, hogy tényleg akarta a gyerkőcöket, de mégis mi nem volt jó a köztévénél?

Nem akarok visszafelé mutogatni, tíz évet dolgoztam a közmédiában, úgy érzem, ideje volt váltani. 

Fábry Sándor műsora még a köztévé képernyőjén van, ő ennek ellenére is elmondta a minap, hogy „a köztelevízió által képviselt ájult kormányfényezés nem szimpatikus a nézőknek, és szerintem nem is hatékony”.

Fábry Sándor showman és egyben intézmény is. Ő mondhat ilyet. Én nem vagyok intézmény. Amikor több mint tíz éve a Hír TV-től távoztam, akkor is lett volna miről nyilatkoznom, de nem tettem. 

Fogadjunk, hogy az újságírói szabadsággal volt némi gond.

Az újságírói szabadság, remélem, nem fogadás tárgya.

Ügyes! Mégis: rámondták a fülére a vezérlőből, hogy „Györgyikém, ezt a kérdést most gyorsan hanyagold!”?

Nem. Ezt is pletykálták? Ez nem igaz. Az persze igen, hogy az érezhető elvárások miatti önreflexió elkezd dolgozni abban, aki hagyja. Hogy akkor kérdezhet-e vagy sem. Én nem szeretném hagyni, hogy rajtam is eluralkodjon ilyesmi, akár volt rá okom, akár nem. 

Ha nem parancsban, mégis hogyan nyilvánultak meg ezek az elvárások?

Mondjuk úgy, hogy mosolyogjak többet. Ezt is érti az ember. A döntésemet viszont nem úgy hoztam meg, hogy az MTVA-tól feltétlenül el kell jönnöm. Sokkal inkább az volt a kérdés, hogy akarok-e csatlakozni a Hír TV új stábjához. És akarok. Elképesztő egyébként az információáramlás: épp csak kiléptem az MTVA épületéből, már csörgött is a telefonom. Kollégák hívtak, érdeklődtek és gratuláltak a döntéshez. Egy sem volt, aki ne tartotta volna jónak. 

Pedig a Hír TV-t tulajdonló Simicska Lajos médiabirodalma idén milliárdokat veszített a kormánymegrendelések elapadásával. Biztosan jól átgondolta?

Biztosan. Úgy négy-öt hónappal ezelőtt kaptam az első megkeresést, Két-három hónapot aktívan gondolkodhattam. A pénzügyi háttérrel különösebben nem foglalkozom, ahogy azzal sem, milyen lesz két-három év múlva a tévé anyagi háttere. Azért mondtam igent, mert garanciákat látok arra, hogy lehet minőségi munkát végezni. Főleg személyi garanciákat. 

Neveket akarunk hallani!

D. Bányász Gergő, például. Vele már a köztévénél, Az Estében is együtt dolgoztunk. Tudom, hogy amíg Gergő ott van, lehetőség lesz a szabadon végzett szakmai, minőségi munkára. Az elmúlt hónapokban ráadásul néztem a Hír TV-t és nagyon jó irányú változást láttam. Nincs pálfordulás, nem kezdték el hirtelen köpködni a kormányt, a polgári közép felé indultak el, egészséges kritikai hozzáállással, amely a mi szakmánk szériatartozéka, anélkül egyszerűen nem működik. Szóval az őszi új műsorstruktúrával szerintem a Hír TV hamarosan az ország legjobb tévéje lesz.

Polgári közép? Simicska Lajos februári gecizőrohama is az volt? 

Nem. 

Ahhoz tehát mit szólt?

Nem értettem és nem értek egyet a szóhasználattal, a közlés módjával. Stratégiai hibának tartottam, de el tudok képzelni olyan élethelyzetet, amikor én sem vagyok képes uralkodni magamon. A tulajdonos és a miniszterelnök konfliktusa mindenesetre nem tartozik rám, és munkavállalóként nem is érdekel. Magánemberként, újságíróként persze igen, munkavállalóként azonban nem is kell, hogy érdekeljen. Ez ebben a jó. Nyugodtan elmondhatom például, hogy nem tetszett, amit akkor hallottam, még akkor is, ha azokat a mondatokat a tulajdonos mondta. Ez a szabadságom a Hír TV-nél megvan. 

Ami az MTVA-nál tehát nem volt meg. 

Ott nem is adódott ilyen helyzet. 

Meg olyan sem, hogy ne menjenek be kormányzati szereplők. A Hír TV így is lehet a legjobb tévé?

Lehet, habár az szerintem nagy hiba, ha politikusok bojkottálnak egy tévét. Nem a csatornát bojkottálják ugyanis, hanem a nézőket. A számok nem azt mutatják, hogy mind elpártoltak volna a Hír TV-től. 

Szabó Anett és Kovács Andrea nemrég elpártolt és a köztévéhez szerződött. Nem tart tőle, hogy aki pont most végez ellentétes irányú mozgást, azt a kormány személyében is ellenségnek tekinti?

Ellenségnek? Engem? Nem vagyok én az a kaliber, hogy engem egy kormány ellenségnek tekintsen.

Ha már átigazolások: Veiszer Alinda is polgári közép lenne? Az ő szerződtetéséről mi a véleménye?

Örülök neki. Kétségkívül a nyitás jele, de amit Alinda például a Zárórában produkált, az nagyszerű volt. Egyébként a Hír TV-nél is kulturális műsort vezet majd, nem politikait.

Ön viszont azt, ugye?

Igen, politikai háttérműsort, napi váltásban Bodacz Balázzsal. Hétfőn indulunk. Szorítsanak.