Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A svájci frank átváltása miatt Magyarország hirtelen mintakép lett a régióban, és több ország érdeklődik arról, hogy vitték véghez a forintosítást – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szakemberek arra figyelmeztetnek: az átváltás nem biztos, hogy megoldást jelent a problémákra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbe eltörlésének kelet-európai hatásaival kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a pénteki számában.
A Magyarország hirtelen példaképpé vált című írásában Christian Geinitz kiemelte, hogy a magyar vezetést eddig sok bírálat érte a bankokkal kapcsolatban folytatott politikája miatt, most viszont a magyar eljárás „hirtelen ragyogó példaként szolgál más kelet-európai országoknak”. A lengyel és a horvát kormány tájékozódott Budapesten arról, hogy miként lehet mentesíteni a magánadósokat a devizahitelek emelkedő költségeitől – tette hozzá.
Az ügy háttere, hogy a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte az euróval szembeni árfolyamvédelmi küszöböt, aminek következtében a frank jelentős mértékben erősödött a térségi devizákhoz képest – olvasható a cikkben, amely ismerteti, hogy a régió országaiban miként alakult a frankhitelek aránya. Ebből kiderül, hogy a hitelek 26 százaléka volt Magyarországon svájci frankban, ami a legmagasabb a régióban. Az osztrákoknál a magánhitelek 18, a lengyeleknél 14, míg a románoknál az 5 százaléka volt frankhitel.
Szerbiában is a magyar példából kiinduló megoldásokat mérlegelnek, a horvát kormány pedig már lépett is az ügyben – tette hozzá a FAZ szerzője, megjegyezve, hogy Zoran Milanovics horvát kormányfő Orbán Viktorhoz „hasonlóan kijátssza a populista kártyát”. A cikk azt is írja, hogy a szakemberek szkeptikusak a tervvel kapcsolatban. Szakértők szerint azzal, hogy a horvátok rögzítették a kuna és a svájci frank árfolyamát, olyan, mintha meghívták volna a spekulánsokat az országba. A döntést a cikkben politikai motivációjúnak nevezik, és arra is figyelmeztetnek, hogy Magyarországon is három milliárd euróba került az intézkedés.