Tizenhárom új díszpolgára lett Budapestnek

Átadták Budapest díszpolgári címeit csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülésén. Idén tizenhárom személyiségnek ítélték oda az elismerő címet. A szabadság napja alkalmából tartott ünnepségen Tarlós István főpolgármester megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona. Felidézte: a kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti emléknappá a napot, és a Fővárosi Közgyűlés is úgy döntött, hogy ezen a napon adják át a díszpolgári címeket. Szabadságunk, szuverenitásunk megtartásáért folyamatosan küzdeni kell, és ha már kivívtuk a szabadságunkat, élnünk is kell vele – hangsúlyozta. 

„Budapest főváros a szabadság kivívása óta hosszú utat tett meg és hosszú út is áll még előtte. A múltból örökölt teherrel lassan-lassan megbirkózik: az elődök mulasztásait, tévedéseit, olykor nem látványosan, de sorra javítja ki, élve a maga által megharcolt szabadsággal” – mondta. Felidézte: 2010-ben az akkor új városvezetőség hivatalba lépésekor „még az a veszély fenyegetett, hogy összeomolhatnak alapvető szolgáltatások”. Most azonban elmondható, hogy fáradságos, emberpróbáló küzdelem volt, de megérte: Budapest világvárosi álmok kergetése helyet egyre inkább élhetőbb, barátságosabb, emberközelibb metropolisszá válik. 

Budapest ma már olyan főváros, amely büszke lehet a múltra, arra építve, a közösség érdekét szem előtt tartva alakíthatja a jelent és építkezhet a jövőért. „Az elmúlt esztendőkben a kormány támogatását magunk mögött tudva sikerült ugyan megteremtenünk egy biztosabb, kiszámíthatóbb jövő lehetőségét, de a továbbiakban is cselekednünk kell, a lehetőséget valóra kell váltanunk és ezért olykor nem könnyű küzdelmet kell vívni az életben is és – nem utolsósorban – a kommunikációban. Budapest érdekében ezt a küzdelmet együtt kell folytatnunk, sokszor érzem úgy, hogy az ellenzékkel együtt is” – fogalmazott Tarlós István. 

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, erős és sikeres főváros nélkül nincs erős és sikeres Magyarország. „A miniszterelnök gondolata talán előbb-utóbb mindenkihez eljut. Budapest pedig akkor lehet erős, ha a város felemeléséért mindannyian együtt, összefogva munkálkodunk, félretéve a parciális és egyéni politikai vagy egzisztenciális érdekeket” – jelentette ki. A cselekvéshez, az eredményekhez jó példák, remek alkotói, művészi és sportteljesítmények kellenek, ezek fejeződnek ki a most kitüntetendő új díszpolgárok életútjában – emelte ki a főpolgármester. 

Az idén tizenhárman lettek Budapest díszpolgárai: Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Psota Irén színművész (a kitüntetést unokahúga, Réti Szandra vette át), Rost Andrea operaénekes, Csoóri Sándor költő, esszéíró, politikus, Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, Jelenits István piarista szerzetes, teológus, Kocsis Zoltán karmester (aki a kitüntetés egy későbbi időpontban veszi át), Ránki Dezső zongoraművész (a kitüntetést felesége, Klukon Edit vette át), Rubik Ernő építész, játéktervező, a Rubik-kocka feltalálója (a kitüntetést a Rubik Stúdió korábbi ügyvezető igazgatója, Kiss Sándor vette át), Taróczy Balázs teniszező, Tóth József válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja. Posztumusz kitüntetésben részesült Czibor Zoltán, az Aranycsapat csatára (a kitüntetést testvére, Mester Emilné Czibor Zsuzsanna vette át) és Rónay György költő, volt országgyűlési képviselő (a kitüntetést unokája, Rónay Tamás vette át).

Az ünnepség végén Tarlós István javaslatára a jelenlévők néma felállással emlékeztek a múlt héten elhunyt labdarúgóra, Grosics Gyulára, az Aranycsapat kapusára.