Orbán: Tisza szobra egy új korszak szimbóluma

2014. június 09. 11:24

A szétesett liberális korszak után egy „felívelő és lelkesítő” nemzetegyesítő korszakot hirdetett Orbán Viktor Tisza István szobrának leleplezésén. A miniszterelnök szerint ő ugyanúgy nemzeti alapon és a szabadság oldalán is áll, mint Tisza István.

2014. június 09. 11:24

Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”. A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, „nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?” A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től „folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik”. Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában. Kiemelte: „ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – idézte a volt miniszterelnököt.

Ezen felül mi pedig töredelmesen bevalljuk azt is, hogy nemcsak nemzeti alapokon, hanem a szabadság oldalán is állunk” – fogalmazta meg hitvallását Orbán Viktor. A politikus szerint Tisza István emlékére 1934. április 22-én (Tisza István születésnapján) állított szoborkompozíció erősen összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával. Ahogy 1918 októberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport – vont párhuzamot, megjegyezve: „van, akit nem elég egyszer megölni”.

Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg” – fogalmazott. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Tisza István úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak. A kormányfő szerint Tisza István látta azt is, és harcot is hirdetett ellene, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói minként „sajnálják le és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetekre alapozott politikát”. Tisza ezzel szemben úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint ami képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbséget.

Orbán Viktor szólt arról, hogy az első világháború kirobbantásának századik évfordulója felé közeledve fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más helyeselte. Azon kevesek közé tartozott, akik látták, hogy rövid távon a monarchia alternatívája az anarchia, amely Magyarország felbomlásához vezet – tette hozzá. „Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt” – hangsúlyozta. A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.

Orbán Viktor beszédét úgy zárta, „a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak”. A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot. Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai. Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt.

A Kossuth téri rekonstrukciót célzó Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt. A szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.

Összesen 171 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rajgy
2014. június 10. 11:15
Tessék! Ilyen szépen írt a Horthy féle Magyarországról, Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, 1934 végén, a zsidó újság („Magyarország példa Európa számára”) : http://www.jta.org/1934/12/28/archive/hungarys-example "........The Hungary of today is the first country in Europe with the courage to abandon official anti-Semitism after realizing that it is a menace to the nation. The call issued yesterday by the government party, inviting Jewish complaints, is only another proof that the present regime in Hungary does not regret the change in its policy with regard to the Jews. Could not Hungary’s experience serve as an example to other European nations?......" (A Magyarország ma az első ország Európában, amelynek volt bátorsága, hogy felhagyjon hivatalosan az antiszemitizmussal, miután rájött, hogy ez fenyegetés a nemzetre. A kormánypárt tegnapi hívása, hogy meghívják a zsidókat panaszra (ha van ilyen), csak egy bizonyíték arra, hogy a jelenlegi rendszerben Magyarországon nem bánták meg politikájuk változását a zsidókat illetően. Nem szolgálhatna Magyarország tapasztalata példaként más európai nemzetek számára?)
K. S.
2014. június 10. 09:44
Mikor fogjátok fel, hogy efféle politizálás zsákutca? Mikor érti meg mindenki, hogy a magyarság jelenleg (is) történelmet ír? De ha ezt folytatjuk - a múlt ismétlését, a múltbéli személyek Istenséggé emelését, bálványként imádását. - akkor az katasztrófához vezet! Orbán szeretné elhitetni az emberekkel, hogy az ő erkölcsi iránytűje mutatja meg minden Magyar helyes útját. Szeretné elhitetni, hogy az ő történelmi ténymegállapításai az egyetlen igazság, és mely ettől eltér, az csak hamis lehet. Ez helytelen és káros politizálás. Nem helyes az, hogy a politikai platformok, pártok, vezető személyek, a múlt hálójába ragadva, ott hezitálva; 910-es, 930-as 940-es a vagy a 955-ős évektől 989 -ig bezárólag arról beszélnek, hogy kinek volt igaza ... Ez nem helyes! No persze, beszéljenek, ítéljék meg a történelmet - ki így, ki úgy - de nem a Parlamentben, hiszen ott nem történelem órákat kell tartani hanem a Magyarságot előrébb mozdítani ... stb.
Vlagyimir Iljics
2014. június 09. 23:33
Egy össze vissza hazudozó, tévképzetek és hamis rögeszmék közt vergődő, köztörvényes bűnöző fosztogató hazaáruló maffiózó, aki ráadásul mániás elmebeteg pszichopata, plusz még fasiszta is... kettős beszédű köpönyegforgató, álszent és képmutató barom... 20 éve még liberálisnak vallotta magát.... csak egy ilyen "klassz ember" karmai közé került az ország... Kétharmados hatalmat rabolt magának, csalással, miközben a szavazók egyharmada bizalmát kapta meg... (sőt ha15 millió magyart nézzük, akkor 15%-a a magyaroknak juttatta teljhatalomhoz ezt a hazaáruló fasiszta elmebeteg nemzetellenes bűnözőt) Meddig tűrsz még magyar...? Talpra magyar! Gyáva népnek nincs hazája...
kgyula
2014. június 09. 21:51
Magyarország történelmének legjobb korszaka nem kezdődött, hanem Tisza színrelépésével. Mert a kiegyezést követő nagyjából 30 év volt az, amire érdemes emlékezni. Igaz, azt ma inkább köpdösik, liberálisozzák azok, akiknek az utána követekező nemzeti-keresztény politikai az etalon, és amelynek nyitó figurája a "tízezer holdas kiálvinista" volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!