Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
A negyvenhét államból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti.
Az EU-nál szélesebb körű nemzetközi szervezet, a negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az ukrán helyzetről. A dokumentum alkotmányellenesnek minősítette a Krímben lebonyolított „úgynevezett népszavazást”, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Oroszország által hangoztatott érvek egyike sem állja meg a helyét, az Ukrajnától való elszakadási és az Oroszországhoz való csatlakozási törekvéseket az orosz hatóságok szították.
Az ET Parlamenti Közgyűlésének állásfoglalása szerint az Ukrajnán belüli kelet-nyugati elválasztó vonal minden történelmi és kulturális különbözőség ellenére jórészt politikai eredetű. A strasbourgi testület ellenzi az ország föderációvá való átalakítását, ugyanakkor azt ajánlja az ukrán hatóságoknak, hogy „befogadó jellegű stratégiát” alakítsanak ki, erősítsék a helyi és regionális hatóságok jogkörét, decentralizálják a kormányzást.
Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja „a Krím jogszerűen tartozik Oroszországhoz, Kárpátalja jogszerűen Magyarországot illeti” feliratú pólóban jelent meg az ülésen és arról beszélt: „Ukrajna tulajdonképpen mesterséges állam, amely soha nem volt részese azoknak az egyezményeknek, amelyek ennek a régiónak az országait felosztották”. Ukrajna más államok egykori területeiből áll – tette hozzá, külön kiemelve Kárpátalját. Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: kettős mércét tükröz, hogy a 200 ezer krími tatár sorsáért erősen aggódik az ET Parlamenti Közgyűlése által végül elfogadott jelentés, míg Ukrajnáról azt állítja, hogy ott egyetlen etnikai közösség sincs fenyegetve.
A jobbikos politikus szerint az ET Parlamenti Közgyűlésének „azonnal kezdeményeznie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását, annak érdekében, hogy a magyar és a ruszin közösség Kárpátalján felügyelet mellett népszavazást tarthasson, és ennek érdekében békefenntartók és megfigyelők kell, hogy odaérkezzenek”. Szavai nagy hangzavart váltottak ki az ülésteremben.
Közben az Európai Bizottság is Ukrajnáról tárgyalt: az ukrajnai reformokat segítő támogatócsoportot hoztak létre, amelynek vezetője Balás Péter lesz. A csoport rövid távú célja 2014 végéig, hogy segítsen az ukrán vezetésnek az ország pénzügyi, gazdasági és politikai stabilizálásában, a növekedést serkentő reformok kidolgozásában, valamint a reformok prioritásainak kijelölésében és azok előmozdításában. A támogatócsoport lesz a felelős a bizottság Ukrajnával kapcsolatos munkájának, illetve a tagállamokkal és Ukrajna más nemzetközi támogatóival való együttműködésnek a koordinálásáért is.