Vihar zúdul az országra, már a figyelmeztetést is kiadták (Videó)
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Lezsák Sándor az MTI-nek adott interjúban beszélt a Lakiteleki Népfőiskola fejlesztéséről, az intézmény programjairól, illetve arról is, hogy szerinte az egyik legfontosabb feladat a népfőiskolai hálózat fejlesztése.
A Lakitelek Népfőiskola fejlesztése megkezdődött, a tartalmi programok megvalósultak, és a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kiépítése is jól halad – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek adott interjújában. Kiemelte: a Lakitelek Népfőiskola fejlesztése megkapta a kiemelt kormányzati beruházás minősítést, ami felgyorsította a beruházáshoz szükséges hatósági engedélyek beszerzését.
Lezsák Sándor jelentősnek nevezte, hogy két meleg vizet adó kút fúrása sikeresen megtörtént, így egyrészt már 2014-ben meleg vízzel tudnak fűteni, ami 20 millió forintos gázszámlát fog kiváltani. Másrészt lehetővé vált, hogy a népfőiskolához tartozó területen és az üvegházakban biogazdaság működjön. „Lépésről lépésre haladunk, január elején a népfőiskola 50 dolgozója kap képzést a biogazdálkodásról, de a mórahalmi szálloda és a strand működtetését is tanulmányozni fogják” – mondta, hozzátéve, hogy az elméleti felkészítés azért szükséges, hogy a népfőiskolán történő fejlesztések után a gyakorlatban is helyt tudjanak állni az ott dolgozók.
Beszámolt arról, hogy a népfőiskolán befejeződött a Wesselényi Kollégium munkája, melynek keretében két éven keresztül a Kárpát-medence minden részéből fogadták azokat, akik népfőiskolát akarnak szervezni, vagy már működtetnek is. Sikeresnek ítélte a Nagycsaládos Kollégiumot is, ahol a nagycsaládos klubokat és közösségeket szervezőknek tartottak foglalkozásokat.
A márciusban kezdődött és két és fél évig tartó Keleti Nyitás Kollégiuma azt a fiatal értelmiséget szólította meg, amely érdeklődik Oroszország, valamint Közép-Ázsia országainak kultúrája, gazdasága és politikája iránt. „Ismereteket adunk, konzultációs lehetőségeket teremtünk, és elindítottuk a Nyolc nyelven beszélünk nyelvstúdiumot, melynek keretében üzbég, kazak, ujgur, azeri, kirgiz, baskír, türkmén és tatár nyelvekből kapnak alapképzést a hallgatók” – közölte Lezsák Sándor, aki a kormány keleti nyitás politikájának leágazásaként jellemezte a kollégiumot, ahol az orosz, az azeri, a mongol nagykövetet is vendégül látták már, de a térség többi nagykövetének a látogatását is szervezik.
A népfőiskola alapítója kiemelte az intézményben folyó különféle tanfolyamokat, ahol a honlapkészítéstől kezdve a szabás-varrás elsajátításáig sok mindenre képzik a helyieket és a környező települések lakóit. Évente több mint 10 ezer résztvevője van a népfőiskola különböző tanfolyamainak, kollégiumainak és egyéb rendezvényeinek – mondta összegzésként.
Lezsák Sándor a népfőiskolai hálózat kiépítését az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg. A Kárpát-medencében már közel félszáz népfőiskola működik, amelyek közül Kötegyánt, Csíkszentimrét, Túristvándit, Agyagosszergényt, Vasvárt, Baját és Nagykátát emelte ki. Beszámolt arról, hogy februárban a Wesselényi Kollégium utódaként indul a Kerkai Kollégium, melyet Kerkai Jenő atyáról, jezsuita szerzetesről neveztek el, aki a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete létrehozója és fő szervezője volt.