A magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumát hoznák létre Gyöngyösön

2013. június 10. 12:14

A tervek szerint a ma bútorboltként működő, városközponti épület, a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga a közép-európai zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados együttműködését mutatja majd be.

2013. június 10. 12:14

A magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumát hoznák létre a gyöngyösi zsinagógában széles körű politikai összefogással – tájékoztatta Balázs József (Fidesz), Gyöngyös országgyűlési képviselője, a projekt kezdeményezője hétfőn az MTI-t. A projekt megvalósításának támogatásáról szóló szándéknyilatkozatot vasárnap Balázs József mellett ellátta kézjegyével Weisz Péter, a KDNP Barankovics István Alapítványa Izraelita Műhelyének vezetője, Fodor Gábor, a Liberálisok gyöngyösi születésű elnöke, Bozsik István, Gyöngyös alpolgármestere és Hiesz György, az MSZP gyöngyösi elnöke. 

A közlemény szerint azzal számolnak, hogy egyházi, illetve kulturális alapok segítségével, izraeli és magyar állami támogatással előteremtik a szükséges forrásokat. Annál is inkább, mert jövőre lesz a magyarországi holokauszt 70. évfordulója – tette hozzá a politikus. Emlékeztetett arra, hogy a város az ország egyik legjelentősebb zsidó kulturális örökségével rendelkezik, ám az 1929 és 1931 között épült zsinagóga és a temető állapota egyaránt aggasztó. A tervek szerint a ma bútorboltként működő, városközponti épület, a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga a közép-európai zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados együttműködését mutatja majd be.

Véleménye szerint a múzeum előmozdíthatja a magyarországi és nemzetközi zsidó-keresztény párbeszédet, és oldhatja az előítéleteket. Ugyanakkor a ma méltatlan állapotban lévő zsidó vallási-kulturális-művészeti hagyaték hasznosítása jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat Gyöngyösnek és térségének. A szándéknyilatkozat szerint az örökség egyedülálló adottság, az egységes gyöngyösi kulturális hagyaték része, amelynek megtöltése új tartalommal mindenképpen előnyös lehet a város és a térség számára – tudatta Balázs József.

A településen a XV. század óta éltek zsidó kereskedők, majd a 19. században a város a Heves megyei zsidóság kulturális és gazdasági központjává vált. A gettóba zárásról szóló 1944 áprilisi rendelet a város 1824 lakosát sújtotta, Gyöngyös akkori lakosságának csaknem 10 százalékát, valamint a járás területéről további 174 embert. Július 8-án kezdődött meg a teljes zsidó lakosság deportálása. A vészkorszakot csak a töredékük élte túl.

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viator
2013. június 10. 15:22
Eme csodálatos együttélési és előítéletgyűlölő múzeumban a zsidók szokás szerint ártatlan áldozatok lesznek, a magyarok meg gonosz gyűlölködők és gyilkosok, vagy a valóságról is szó esik, a zsidók szerepéről a történelmi Magyarország szétverésében, a Tanácsköztársaságban, a kommunista diktatúrában, a rendszerváltás óta uralkodó bankokráciában vagy a társadalmat szétverő ostoba polkorrekteskedésben? Esetleg bemutatják a kétezer éve nem apadó elvakult kereszténygyűlöletüket vagy a palesztinok elnyomását a Föld utolsó náci államában, Izraelben?
thymian
2013. június 10. 15:22
Gyöngyös a balázs józsef párté, vagy tévednék?
trespass
2013. június 10. 14:17
Zázrivec már reszeli az ereit.:)
Thomas Müller
2013. június 10. 14:16
Mi folyik Gyöngyösön???
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!