Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Az Economist Matolcsy jegybankelnöki kinevezéséről ír, míg a La Libre Belgique bírálja a kormányt a tervezett alkotmánymódosítás miatt.
A tekintélyes brit gazdasági-politikai hetilap, az Economist „Orbán katonái” címmel közölt írásában idézi az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport egyik szakértőjét, aki szerint Matolcsy György Orbán Viktor miniszterelnök „egyik leglojálisabb katonája”, aki „teljesen lerombolta a kormány költségvetési politikájának hitelességét (…) most pedig az a kockázat, hogy ugyanezt teszi a monetáris politikával”.
A kötvénypiac stabil, a legtöbb tavalyi állampapír-kibocsátást túljegyezték, a hozamok hétévi mélyponton vannak. E lelkesedés forrása azonban inkább a bőséges piaci likviditás lehet, semmint a nagyobb bizalom. Simor András, az előző MNB-elnök nagy megbecsültségnek örvendett, Matolcsy György ugyanakkor csak a legújabb olyan Orbán-hű személyiség, akit egy valaha független intézmény élére neveztek ki. Matolcsy nemzetgazdasági miniszteri tisztségének utolsó napjaiban úgy írta át a szabályokat, hogy azok nagyobb hatalmat adjanak az MNB-elnöknek. Kevesen hiszik, hogy ezzel az intézmény függetlenségének erősítése lett volna a célja – áll az Economist pénteki írásában.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap pénteken a magyar alaptörvény tervezett módosításáról ír. Az „Orbán alkotmányos megszállottsága nyugtalanítja Európát” című írásban Gilles Toussaint leírja, hogy az Európai Parlament (EP) alapjogi bizottságában több EP-képviselő nyugtalanítónak nevezte a „nagyon konzervatív” Orbán Viktor kormánya által kidolgozott módosító javaslatot, mert az szerintük veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és gyengíti az állampolgárok alapvető jogainak védelmét.
A cikk beszámol arról, hogy a módosítás több olyan vitatott rendelkezést is újra bevezetne, amelyeket az európai intézmények is bíráltak, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisített. Megemlíti, hogy már negyedik alkalommal módosul az alkotmány, holott „alig több mint egy éve” hatályos.