A konzervatív Die Welt „Orbán lerombolja a jogállamiság kultúráját” címmel közölt kommentárjában úgy véli: egy „hajlíthatatlan ember akaratát” lehet felismerni amögött, ami Magyarországon a Fidesz választási győzelme óta zajlik. A lap szerint ez az akarat arra irányul, hogy a megrázkódtatások során keresztülment ország végre stabilizálódjék. Orbán „nem ellenállóbbá teszi országát, hanem veszélyes keményedés felé vezeti”, ami pedig „túl kemény, az könnyen törik” – írta az újság.
A baloldali Frankfurter Rundschau és fővárosi laptársa, a Berliner Zeitung ugyanazt a vezércikket közölte. Az írás szerint a hatalom a modern államokban legfeljebb csak első pillantásra tűnik vulgárisnak, másodjára már a dolgok kényszerítő erejének, logikus következménynek tetszik. A magyar parlament döntése azonban „második pillantásra is a hatalom nyers demonstrációja”, a módosítás tartalma pedig provokáció a szerző szerint.
A Der Tagesspiegel „Puccs felülről” címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy biztosítsa a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra.
A Spiegel Online „Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jogállamtól” című cikke kiemeli: „egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot”. „Orbán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák”, és Magyarország így elbúcsúzik az Európát jelentő valamennyi értéktől – írta a német lap.
Az ARD televízió Tagesschau című híradója hírportáljának szerkesztője, Stephan Osvath úgy vélte: a választási reklámokra vonatkozó szabályozás „frontális támadás az ellenzék ellen”.
A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja: Orbán Viktor a klasszikus szalámitaktikával alakítja saját elképzelése szerint a demokráciát, ennek eleme az Alkotmánybíróság hatalmának kurtítása. A gyanút, hogy az igazságszolgáltatásnak és a hatóságoknak a jövőben a hatalom birtokosainak érdekei szerint kell eljárnia, erősíti a külföldiek földvásárlása körüli átláthatatlan jogi helyzet – fogalmazott a szerző, aki az Európai Bizottság, az Európai Néppárt és Magyarország szomszédjainak fellépését sürgette.