Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Megfoszthatja a kormány a magánnyugdíjpénztári tagokat a nyugdíjjogosultságtól a Napi Gazdaság szerint. A lap úgy tudja, a járulékfizetés többletterheit a munkavállalókra hárítanák.
Matolcsy György a jövő évi adótörvények általános vitájának nyitányaként leszögezte: a jövő évi adórendszer megkezdi a járulékrendszer átalakítását is. A nemzetgazdasági miniszter elsősorban a marginális részeket emelte ki, vagyis azt, hogy a gyesről visszatérők foglalkoztatói járulékkedvezményt kapnak, a rehabilitációs kártyával rendelkezők után nem kell járulékot fizetni, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos kedvezmény jár.
Az egészségbiztosítással kapcsolatban már korábban bejelentette a kormány: hatról hét százalékra nő az egyéni járulékfizetés mértéke, a munkaadó által fizetett egészségbiztosítási járulékot pedig legalább a minimálbér másfélszereséig kell megfizetni. Emelkedik a kiegészítő tevékenységű vállalkozók − a nyugdíj mellett vállalkozók − egészségügyi szolgáltatási járuléka is, a mostani 5100 forintról 5400 forintra - írja szerdán a Napi Gazdaság.
A munkaviszonnyal nem rendelkezők, járulékot nem fizetők után (gyesen lévők, hadigondozottak, diákok, és mezőgazdasági járadékosok) az állam magára vállalja a járulékfizetést, ám a hatályos 9300 forintot jövőre 6400 forintra csökkenti azt - állítja a Napi. A társadalombiztosítással kapcsolatban egyelőre nem tervez emelést a kormány, és a jogszabályba bekerült egy passzus, amely szerint a fizetett járulékok nem kapcsolódnak közvetlenül állami ellenszolgáltatáshoz. A befizetés mindössze azt jelenti majd az új verzió szerint, hogy a munkavállaló megfelel a szolidaritás elvének - olvasható a cikkben.
A Napi Gazdaság szerint az intézkedések azt célozzák, hogy a maradó magán-nyugdíjpénztári tagok ne kaphassanak állami nyugdíjat, annak ellenére, hogy a járulékot megfizeti utánuk a munkáltatójuk. Ez a kérdés pillanatnyilag az Alkotmánybíróság előtt van.