Százezrek életét meg lehetett volna kímélni tavaly márciusban – Horváth József, az Alapjogokért Központ tanácsadója a Mandinernek

„Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között, mióta a britek elhagyták az Európai Uniót, szorosabb szimbiózis jött létre” – jelentette ki Horváth József reflektálva arra, hogy a britek az amerikaiak nélkül hoznak-e stratégiai jelentőségű döntéseket. A britek hosszabb hatótávolságú rakétákkal fogják ellátni Ukrajnát, viszont az amerikaiak az ilyen típusú fegyverek szállításától elzárkóztak. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezt döntést a britek vélhetően nem önállóan hozták meg. Elmondta, hogy az említett rakétarendszer 300 km-es hatótávolságú, és alkalmas támadó hadművelet végrehajtására is. Szerinte az Egyesült Államok azért bánik óvatosan ezzel a kérdéssel, mivel költségvetési problémáik miatt nem akarják belpolitikai üggyé tenni az amerikai elnökválasztás előtt.

Dróntámadást kíséreltek meg Moszkvában, a hivatalos orosz jelentések szerint Vlagyimir Putyin lehetetett a támadás célpontja. Úgy gondolja, hogy a Kreml ellen intézett dróntámadást nem az ukránok hajtották végre.

– értékelte a biztonságpolitikai szakértő, mivel néhány kilogramm robbanóanyaggal nem lehet fizikailag áttörni azokat az épületeket, amelyben Putyin elnök tartózkodik. Elmondta, hogy ez előtt a dróntámadás előtt már több drón is lezuhant a moszkvai katonai körzetben.

Győzelem napja és a nyugati fegyveres támogatás

Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i győzelem napi beszédében elmondta, hogy a Nyugat összefogott, és totális háborút folytat ellenük. Horváth József szerint erre a dróntámadások jó ürügyként szolgáltak, megalapozzák ezt a narratívát. Szerinte az volt a beszéd legfontosabb célja, hogy felidézze a dicsőséges katonai múltat a jelen korral összevetve, hangsúlyozva, most is hősiesen harcolnak az orosz katonák, megvédik az orosz államiságot és a nemzetet. „Az orosz nemzeti tudatnak a birodalmi lét alapvető velejárója” – mondta el a biztonságpolitikai szakértő hozzátéve, hogy a kínaiaknál is ugyanez az attitűd jelenik meg, mivel akár több évtizedre ugyanazt a vezetőt szeretik látni országuk élén.

Horváth József a nyugati fegyverszállításokkal kapcsolatban elmondta, hogy az ukránoknak küldött fegyverek mindegyike különböző rendszerben működik. Ezeknek a fegyvereknek a használatához kiképzés szükséges. A Washington Post cikkében olvasható, hogy az ukránoknak szánt rakétarendszerhez Nagy-Britannia még kezelő személyzetet is küldene. Ezzel kapcsolatban kifejtette Horváth József, hogy

Elmondta, hogy a napokban szivárogtatták ki azt a brit kormányjelentést, amely szerint az ukrán frontra szánt fegyverek közel 30%-a az „Ukrajnába való belépés és a frontvonal között egy fekete lyukban eltűnik.” Szerinte a nyugati hatalmak szeretnék megakadályozni, hogy a fegyverek ne kerüljenek akár terrorszervezetek kezébe. Kifejtette, hogy vannak a világban olyan illegális fegyverkereskedők, akik az Ukrajnában megszerzett fegyverekkel is kereskednek, ebből szempontból

Hozzáfűzte, ilyen volt a délszláv háború is, éppen a hetekben láthattuk szomorú következményeit. Úgy gondolja, hogy a világ nyugati fele kifejezetten attól tart, hogy a háború után akár civil életeket olthatnak ki a megmaradt fegyverekkel.

Az ukrán szervezett bűnözés kivirágzása és a béke reménye

„Fel kell készülni arra, hogy az orosz-ukrán szervezett bűnözés újra igyekszik majd a háborús övezetekből távolabb befektetni a pénzét” – értékelte Horváth József, szerinte ezek a csoportok a kábítószer, prostitúció, fegyverkereskedelem üzletágaiba fektetnek majd be. Komoly probléma lesz, hogy

vagyis szívesen folytatnák ezt az életmódot, messze elkerülve a polgári munkát. Ezek a többszörösen terhelt múltú emberek szervezett bűnözésben való megjelenése kiemelt kockázatót jelent az Európai Unió számára. A szakértő rámutatott: nem szabad tömegesen beengedni ezeket a katonaviselt embereket, nem is kellene megpróbálni integrálni őket az EU-s társadalomba.

Horváth József kifejtette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban beszélt arról, hogy két éven belül az EU tagjaivá akarnak válni. A biztonságpolitikai szakértő szerint egy esetleges békekötés után sem reális ez a szcenárió, mivel demokratikusan és gazdaságilag sincsen azon a fejlettségi szinten Ukrajna, hogy megfeleljen a feltételeknek. Az orosz-ukrán háború békéjének reményével kapcsolatban elmondta, kevés esélyt lát arra, hogy Zelenszkij fogja Ukrajnát elvezetni odáig. Elnökként az volt a szerepe, hogy képviselje a nyugati érdekeket, és ezt kommunikálja honfitársainak.

– jelentette ki Horváth József, szerinte Ukrajnának új lapot kell majd nyitnia, ha közel lesznek a fegyverszüneti tárgyalások. Véleménye szerint az orosz állam számára a jövőben egy ukrán katonai hadvezérrel a fegyverszüneti tárgyalások megkezdése sikeresebb tudna lenni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok lassan hajlandók arra, hogy leüljenek tárgyalni a Nyugattal megfelelő kompromisszum és garanciák esetén. A beszélgetés végén megjegyezte, hogy már tavaly március-áprilisban folytak tárgyalások az oroszok és ukránok között, amelyek ha sikeresek lettek volna, százezrek életét lehetett volna megmenteni.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: 

Borítókép: Oleksii Chumachenko / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP