Az ukránok nem Brüsszelben laknak, hanem Ukrajnában – Robert C. Castel a Mandinernek

„A pápának olyan nagy morális súlya volt a hidegháború alatt, hogy segített lebontani a kommunista blokkot” – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel. Elmondta, a kubai rakétaválság idején is látható volt, hogy az akkor regnáló XXIII. János pápának meghatározó szerepe volt a két blokk közötti közvetítésben. Szerinte az ortodox egyház pátriárkája, valamint a római pápa olyan hatást tudnának elérni közösen, amelyet talán még a kínai békeközvetítés se tud megvalósítani.

Lehet-e közös európai stratégia?

„Az igazi kihívás úgy maradni morális nagyhatalomnak, hogy háborúkat viselünk és békét kötünk, valamint kompromisszumokat kötünk, és igenis bepiszkoljuk a kezünket” – értékelt a biztonságpolitikai szakértő Európa morális nagyhatalmi státuszának lehetőségével kapcsolatban. Szerinte Európának a klasszikus liberális és zsidó-keresztény értékek mentén kellene továbbra is működnie, ha morális nagyhatalomként szeretné magát meghatározni.

– tette hozzá. Robert C. Castel szerint nincs olyan, hogy közös európai stratégia vagy európai geopolitika, e helyett például német vagy francia vagy balti, lengyel, magyar geopolitikáról kell beszélni. Az egyetlen esemény, amely összekovácsolta Európát, a szovjet katonai fenyegetettség volt, ez az összefogás ma már nem lehetséges, mivel annyira különböző problémákkal kell megküzdenie a mediterrán Európának, mint mondjuk Kelet-Európának. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati civilizációban a különböző országoknak teljesen más a valóságérzékelésük, ebben meghatározó szerepet játszanak a geográfiai adottságok.

Izrael geopolitikai helyzete és az Egyesült Államok

A zsidó civilizáció egy külön civilizáció, amely egyszerre nemzet és egyszerre vallás – mondta Castel. „Tévhit Izraellel kapcsolatban, hogy a Nyugat előretolt helyőrsége, pedig valójában egy olyan posztkoloniális állam, mint India vagy Pakisztán” – reflektált arra a biztonságpolitikai szakértő, hogy mennyiben tartozik a nyugati civilizációs körbe Izrael. Úgy értékeli, hogy stratégiailag nyugati civilizációs elemeket hordoz magában Izrael, viszont kulturálisan külön zsidó civilizációról lehet beszélni. Hozzátette, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Izrael nem lesz örökké az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese, hanem kiegyensúlyozottabb politikát fog folytatni, mint például Szaúd-Arábia. Úgy érzi, hogy Joe Biden izolacionistább politikát folytat, mint Donald Trump, amelyet leginkább Kína-politikáján lehet megfigyelni, hiszen sokkal szigorúbb és erőteljesebb intézkedések születtek a demokrata politikus elnöksége alatt.

Robert C. Castel azt látja, hogy kettészakad az amerikai társadalom és Izrael már nem kétpárti ügy, hanem egyre inkább

Amerikában az Izrael-lobbi nem a zsidóké, hanem az evangéliumi keresztényeké - mondja Castel, aki szerint a próféciáik teljesüléseként tekintenek Izraelre. Ez Izrael számára jó és rossz is: hasznos, mert erős támogatói vannak, ugyanakkor káros is, mert a politikai jobboldal egyre inkább kisajátítja Izrael ügyét. Hozzáfűzte: a baloldali progresszívek pedig eltávolodnak Izraeltől, amelynek egyik oka a jobboldali kisajátítás lehet, egy másik pedig az, hogy nyitni próbálnak a muszlim világ felé. Szerinte a rasszizmus is megjelent a mai progresszív amerikai felfogásban a zsidósággal szemben, mivel ők számítanak a „legfehérebb” közösségnek az Egyesült Államokban.

A Council on Foreign Relations vezetőinek cikke a Foreign Affairs-ben, az amerikai külpolitikával is foglalkozó lapban azt fogalmazta meg, hogy „Ukrajna valószínűleg nem nyeri meg ezt a háborút, és szükség lesz egy kompromisszumos megoldásra” – mondta el a biztonságpolitikai szakértő, ez gyakorlatilag megfelel az amerikai külügyminiszteri kommunikációnak. Szerinte Amerikában is vannak ukránszkeptikusok a politikai spektrum két szélén, a legutóbbi választáson már látható volt, hogy a két nagy párt hogyan szövetkezik a szélsőségek ellen. Úgy értékeli, hogy a két párt mainstream vonalának az célja, hogy fenntartsa jelenlegi oligarcháit. „Trump egy rendszerhiba volt” – értékelt a biztonságpolitikai szakértő, de nem tudja, hogy előfordulhat-e még egyszer ilyen hiba.

A háborúról és az ukrán ellentámadásról

„Általában a nagy offenzívák nyáron történnek” – mondta el Robert C. Castel a jövőbeli ukrán ellentámadással kapcsolatban, valamint megjegyezte, hogy nem látott olyan nagymértékű téli offenzívát orosz részről, mint az a médiában olvasható volt, így nem is tudja értelmezni a kudarcos orosz támadásról szóló híreket. Realistaként úgy gondolja, hogy a légi fölény jelenleg az oroszok oldalán van, az oroszok vannak többségben, valamint az ellentámadás esetén ők lesznek védekező pozícióban, amely sokkal kedvezőbb számukra. Szerinte az ukránok előnye a hírszerzésben és a hadvezetésben van. Rámutatott, „hogy nyugati segítséggel az ukránok be tudják azonosítani azokat a gyenge pontokat, ahol érdemes megtámadni az orosz védelmi vonalakat”, azonban egyáltalán nem biztos benne, hogy ezt az ukránok ki is tudják majd ezt használni.

– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő az ukrán ellentámadás lehetséges céljáról. Szerinte ez nem lehetséges forgatókönyv, nem jutnak el az ukránok az Azovi-tengerig. Azt látja, a Nyugat elvesztette a tapasztalatát a tömeges háborúról, így nem is képes valójában az ukránokat felkészíteni erre a háborús formára.

– összegezte Robert C. Castel. Ezt a kijelentését a demográfiai adatokra alapozza, ezek szerint a 20-24 év közötti korcsoportokban kilencszeres az oroszoknak az előnye. „Az oroszok céljai már teljesültek olyan szempontból, hogy elfoglalták Ukrajna területének egy részét, hogy ellenőrizzék, mi történik azon a területen, amely a NATO és Oroszország között van.” Szerinte az oroszoknak a háború elhúzódása jobban kedvez, mivel nagyobb katonai tartalékokkal rendelkeznek, mint Ukrajna. Úgy gondolja, Ukrajnának már nehézséget okoz a mozgósítás, ebből a háborúból már nem tudnak jól kijönni. Ukrajna azért sem tud győztesként kiszállni a háborúból, mivel mindenképpen más hatalmak befolyásolása alatt lesz.

– mondta el a biztonságpolitikai szakértő, miszerint Brüsszelben mindenhol ukrán zászlók és Ukrajna támogatása tükröződik vissza. A beszélgetés végén elmondta, a háború végén fel lehet tenni majd a kérdést, ha választania kellene egy állampolgárnak, hogy inkább Kijevben vagy Moszkvában akar élni, abban az esetben egyértelműen Oroszországot választaná.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: 

A beszélgetés podcast formában is meghallgatható: 

Borítókép: Mátrai Dávid