Egy atomháború az utolsó háború – Tarjányi Péter a Mandinernek

A katolikus egyházfő, Ferenc pápa április végi magyarországi apostoli látogatása rövid időn belül a második vizitje volt hazánkban. Biztonsági szempontból nagy kihívás a magyar szerveknek, mindent felkészülten és körültekintően kell végrehajtani. „A katolikus egyházfő az egyik legkiemeltebben védett személy a világon” – kezdte a beszélgetést Tarjányi Péter a Mandiner podcastjében.

Tarjányi elmondta: a pápa az Egyesült Államok elnökével, Oroszország elnökével, valamint Izrael miniszterelnökével van egy kockázati besorolásban, ugyanis róluk bizonyítottan tudni lehet, hogy terrorszervezetek halállistáin szerepelnek. A katolikus egyházfőt elsősorban a Vatikán testőrsége védi, illetve a személyes védelmi szolgálata. Bár nem köztudott, de Vatikánnak van titkosszolgálata is, s természetesen ezek a szervezetek is részt vesznek egy látogatás előkészítésében.

– értékelt a pápalátogatás kapcsán a biztonságpolitikai szakértő.

A Szudánban kitört fegyveres konfliktusról

Szudánban polgárháború dúl, ezért a nyugati és közel-keleti államok próbálják kimenekíteni az ott rekedt állampolgáraikat. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy „ebben is rutinja van a magyar szerveknek”, mivel az elmúlt 12 évben Líbiában is előállt ilyen helyzet, akkor is magyar állampolgárokat kellett kimenekíteni.

Az egyik legnagyobb kihívás egy ilyen szituációban helyesen felmérni azt, hova fajulnak az események. Komoly probléma, hogy a repülőtér környékén fegyveres összecsapások vannak, ebben az esetben a polgári repülőforgalom lehetetlenül el, ezt mindenképpen vissza kell állítani. Ilyen helyzetben a legfontosabb tényezők biztonsági szempontból a következők: „hány ember van a területen, hol vannak ők, valamint miként lehet felvenni velük a kapcsolatot” – mondta el a szakértő, hozzátéve, kihívás a kapcsolatfelvétel és a kimenekítés megszervezése, koordináció szükséges a biztonsági szervek a helyi civilszervezetek és segélyszervezetek között.

Az orosz-ukrán háború

„Oroszország hihetetlenül alapos dezinformációs tevékenységet folytatott” – mondta el azzal kapcsolatban Tarjányi, hogy a 2014-es Krím-félszigeti annektálás után szkeptikussá váltak az országok titkosszolgálatai, készülnek-e az oroszok még komolyabb támadással. Kifejtette, hogy döbbenetesek azok az adatok, amelyből kiolvasható, Oroszország hogyan játszik az olaj és gáz árával, amellyel párhuzamosan komoly hírszerzési játszmákat folytatott a 2000-es évek elejétől egyetlen vezérlő elvet alapul véve: Oroszország hatalmi pozícióinak növelését.

Szerinte az orosz elnök egy sokkal nagyobb hatalmi közösségben gondolkodik, ahol Oroszország a vezető. Moszkva a Nyugat és Kelet között lévő hídfőállásként definiálná magát, amely mindkét rendszerből tud profitálni, visszahozva abszolút vezető hatalmukat, amely az 1990-es években szűnt meg.

Tarjányi rávilágított, hogy Oroszország 2021 decemberében megfogalmazta követeléseit a Nyugatnak, miszerint a NATO az 1997 előtti állapot szerint működjék tovább, amely azt is jelentette volna, hogy Magyarországnak ki kell lépnie a katonai szövetségből. Szerinte az oroszok tudták, hogy ez a követelés nem fog teljesülni, és egy komolyabb fegyveres összecsapásra készültek már akkor is.

– jelentette ki a beszélgetés egy pontján a biztonságpolitikai szakértő. Tarjányi Péter szerint a Nyugat prognosztizálta azt is, hogy Ukrajna nem tud majd ellenállni. A NATO úgy gondolta, hogy az orosz támadás után néhány héttel teljesen összeomlik Ukrajna. A választóvonalat az jelentette, hogy a nyugati országok katonailag is támogatni kezdték Ukrajnát, mivel megérezték Oroszország közelségét, ami komoly vészjelző volt.

Csökkent az atomháború kockázata?

A nagyhatalmak és Oroszország 1994-ben írták alá Budapesten az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely szavatolta Ukrajna függetlenségét. A biztonságpolitikai szakértő a Budapesti Memorandummal kapcsolatban elmondta, hogy az ukránok a szerződés keretében átadták atomfegyvereiket Oroszországnak, viszont cserébe kérték területi integritásuk védelmét a Nyugattól.

Tarjányi Péter kifejtette: ő is aggódott, hogy akár taktikai atomfegyverek bevetésére is sor kerül, különösen azért, mert az orosz hadsereg sikertelen volt a háború első felében. Véleménye szerint ez a veszély már kevésbé áll fent, amely mögött komoly tárgyalások állnak, ráadásul, ha Oroszország taktikai atomfegyvert vetne be, szövetségeseket veszítene el.

– értékelt a biztonságpolitikai szakértő. Arra mutatott rá, hogy már most egyfajta gazdasági háborút zajlik Kelet és Nyugat között, amely nem világháború.  A tavaszi ukrán hadjárat már elindult, még eldől, hogy Oroszország mennyire képes ellenállni az ukrán ellentámadásnak.

Tarjányi a beszélgetés végéhez elmondta:

Ehhez hozzátette, hogy szerinte a szankciók nem voltak alapvetően elhibázva, illetve leszögezte, hogy szerinte – bármennyire is akarjuk – nem lehet kimaradni ebből a háborúból.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: 

A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:

Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner