Hol van most David Pressman amerikai nagykövet, vagy Antony Blinken amerikai külügyminiszter?
„»Törölték a Partizán Youtube-csatornáját«. Megdöbbentő szalagcím volna, nem? Lenne felháborodás, kiemelt hír, televíziós interjúk, tüntetés. Felszólalnának az újságírói szövetségek, a civil szervezetek, jogállamiságért aggódók. Joggal, teszem hozzá. Ahogyan joggal kellene most is felháborodnia minden szabadságszerető magyarnak, hogy egy amerikai techóriás minimum vitatható indoklással betiltotta az egyik hazai sajtóorgánum oldalát, a Pesti Srácokét.
Nem kell szeretni a Pesti Srácokat. Nem kell olvasni, nézni őket. Lehet őket nyíltan kritizálni, még lepropagandistázni is - mindenki szíve joga, a szólás szabad. Ahogyan lehet őket perelni is, ha úgy adódik, hogy ütközne a hatályos magyar törvényekbe, amit tesznek. Talán már volt is precedens például helyreigazításra. Így működik egy jogállam. Azazhát így működne, ha a globális és így a magyarországi médianyilvánosság egy jelentős szeletét nem foglalták volna el Amerikában bejegyzett óriásvállalatok, akiket úgy néz ki, sem a magyarországi törvények, de még a saját irányelveik és szabályaik sem kötnek - mindenféle komolyabb indoklás és magyarázat nélkül csavarhatnak le eléréseket, korlátozhatnak funkciókat, törölhetik évek, sokszor pótolhatatlan munkáját.
Az a cenzorpallos, ami utoléri a Pesti Srácokat, az utolérheti a Telexet, a 444-et, a Partizánt, de még a Heteket is. Hiszen ki tudná, hogy mikor merre fúj a történelem szele, milyen követelményeket állít az orwelli újbeszél, mikor melyik kimondhatatlan betűkombós kisebbséget nem szabad megsérteni. Ha valóban szívügye a kormánykritikusoknak, brüsszeli politikusoknak, vagy az Egyesült Államoknak a magyarországi jogállamiság és sajtószabadság: akkor most is fel kellene szólalni. Egy sajtóorgánum eltörlése meg kell, hogy kongassa azt a bizonyos vészharangot, különben minden korábbi aggály relativizálódik.
Hol van most David Pressman amerikai nagykövet, vagy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter? Hol van a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, és a többiek? Miért nem számít az egyik, ha bárki más viszont igen? Az a helyzet, hogy súlyos veszélyben van mindenkinek a szólásszabadsága a techóriások korlátozhatatlan túlhatalma miatt: amely képes, az Egyesült Államok elnökét is kiradírozni az online térből, ha a céljai úgy kívánják. A további hümmögés, sóhajtozás helyett ideje lenne végre ismét harcolni a szabadságunkért, ha már ezt eleink oly sokszor megtették. Persze, most nem erőszakkal, hanem mondjuk egy békés demonstrációval.”
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
