Indiában és Kínában másképpen látják a háború kitörésének az okát és céljait, mint Brüsszelben.
„Az ukrán-orosz háború, egyre inkább meghatározza az európai emberek hétköznapjait. Hogyan látja, a különböző szankciók valójában egy világháborút takarnak?
Nem, semmiképpen sem tartható világháborúnak az, ami most zajlik. Az országok nagy része nem vesz, – és nem is akar – részt venni ebben a fegyveres konfliktusban. Ráadásul a háború megosztja a világot, nem mindenki osztja a nyugati országok narratíváját. Indiában, Kínában, Brazíliában vagy éppen Venezuelában egészen másképpen látják ennek a háborúnak a kitörésének az okát és céljait, mint mondjuk Brüsszelben.
Akkor végül is ez egy proxy-háború?
Nézze, én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a háború leginkább két nacionalizmus között zajlik. Alapvetően tehát nem proxyháború, az orosz-ukrán ellentét egy mély nemzeti konfliktus. Igaz, van ebben nagyhatalmi konfliktus is. Számos nyugati ország és az Amerikai Egyesült Államok is nyíltan támogatja Ukrajnát, és nem leplezett céljuk, hogy Oroszországot gyengítsék.
De látnunk kell azt, hogy a magyar jobboldali narratívákat jelentősen befolyásolják az orosz hatások. Legyünk ennél okosabbak: létezik saját ukrán akarat, nem egyszerűen bábok. Van egy nagyon erős nyugat-ukrán nacionalizmus, ami minden külső támogatás nélkül is harcolna az oroszokkal. Nekünk mindig a magyar érdeket kell néznünk, a magyar előrejutás lehetőségeit, nem felmondani külső narratívákat. Ez igaz a nyugati mainstream narratívára és az oroszra egyaránt. Magyarul kell néznünk és értelmeznünk mindent.
Magyarországon az oroszbarát-narratíva nem csak az energiafüggőség kényszerpályája miatt van?
Nem, van egy történelmi és jogos nyugatellenesség Trianontól kezdődően. Ez a sokk meghatározó máig. Ráadásul az utóbbi bő évtizedben az Európai Uniótól annyi kritika érte már hazánkat – és ezeknek a jó része vagy teljesen alaptalan vagy nagyon eltúlzott volt –, hogy ezek után sokan úgy gondolják, hogyha a nyugati liberális fővonal valamit nagyon mond, akkor a másik oldalnak automatikusan igaza van. Ez azonban nincs így.
A Nyugattal szembeni jogos bizalomhiány miatt még nem kell elhinni, hogy Oroszország egy jóakaratú vagy akár csak korrekt nemzetközi szereplő. Nem az. Oroszország csak és kizárólag a saját érdekeit szolgálja mindenben, és ennek megfelelően igyekszik manipulálni akár a magyar közvéleményt is. Nem csak azt kell nézni, hogy Nyugat-Európa népei és szomszédaink hogyan bántak a magyarokkal az elmúlt száz évben, hanem érdemes azt is, hogy milyen állam ma Oroszország. Az orosz energiahordozókra tényleg szükségünk van, nagyon fontos ez a kapcsolat a háború ellenére is, de a szimpátia, ami még a szűk környezetemben is megvan a mai Oroszország irányába, azért erős túlzás.”
Nyitókép: Mikhail Klimentyev / SPUTNIK / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
„Az EU-nak, és különösen az Európai Bizottságnak haladéktalanul újra kell indítania a párbeszédet Oroszországgal, és olyan politikai és jogi környezetet kell biztosítania, amelyben az egyes tagállamok és az EU egésze pótolhatja a hiányzó gáz- és olajtartalékokat” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
„Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége most nem azon a szinten van, mint két-három hónappal ezelőtt” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
