„Matt fiam és én megdöbbenve tapasztaltuk tavaly nyáron Magyarországon, hogy az elmúlt évszázad magyar politikai gondolkodásának meghatározó ténye a trianoni szerződés. »Trianon«, ahogy ők hívják, az a szerződés, amely Magyarországgal foglalkozott az első világháború után, és amely Nagy-Magyarországot egy csonka állammá degradálta, területének kétharmadát elvette. A magyarok ezt nemzeti katasztrófának tekintik, a szlovákok, románok és más kisebbségek, akik akkoriban magyar uralom alatt éltek azokon a területeken, és akik Trianon által saját földet kaptak, egyáltalán nem tartják katasztrófának. Matt ezután azt mondta: »Nem kell egyetértened a magyarok álláspontjával ahhoz, hogy felismerd,
mennyire fontos számukra ez a kérdés,
és hogy ezt figyelembe vedd, amikor megpróbálod megérteni, miért gondolkodnak úgy, ahogyan gondolkodnak«.
A Magyarországon töltött idő felnyitotta a szememet, mert rávilágított, hogy az amerikai kormányzati, politikai és médiaelit mennyire szándékosan nem tudja, hogy a magyar kormány miért teszi azt, amit tesz – és hogy Orbán Viktor lecserélése egy EU-barát liberálisra valószínűleg kevésbé változtatna a helyzeten, mint azt sok nyugati gondolja. Magyarország az előző évszázad nagy részében a nagyhatalmak kegyelmének volt kiszolgáltatva. Trianont a győztesek kényszerítették ki, és megosztották az országot. Aztán a második világháború után a szovjetek gyarmatosították Magyarországot, és negyven évig fogva tartották. Minden magyar, legyen bármilyen politikájú, mélyen a csontjaiban érzi a megalázottság érzését. Még sok liberális, az Európai Unióval együttműködni vágyó magyar is érzi magában szabadsága és önrendelkezése bizonytalanságát.
Ha meg akarjuk érteni, hogy a magyarok miért gondolkodnak úgy, ahogyan gondolkodnak