Aki gúnyolódik a disznót vágó Orbánon, az aligha tudja legyőzni

„Az vitathatatlan tény, hogy az ellenzéki hazai pályának számító fővárosban a legtöbb helyen nagy érdeklődés mellett megtartott fórumsorozat MZP eddigi talán legsikeresebb megmozdulása volt.

Viszont azt fontos látnunk, hogy a kormányfő pontosan ugyanazt tette Öttömösön, mint ellenfele Újpesten vagy a Blahán: kampányolt.

Csak egy másik univerzumban.

Az idei választási év minden közéleti primitívséggel, alpárisággal és hitványsággal együtt arra már bizonyosan jó lesz, hogy politológiai tankönyvekben tanítható példát adjon a modern és a posztmodern politika összecsapására. És ebben – bármennyire is okoz ez fájdalmat egynéhány progresszív kebelben –

Orbán képviseli a korszerűséget. Nem csak a magyar valóság, de a világtrendek tükrében is.  

Persze, ez korántsem biztos, hogy jó jel demokrácia jövője szempontjából.

Mára közhelyszerűvé érett az a megállapítás, hogy Orbán Viktor előszeretettel mutatkozik a nép gyermekének, hivatkozik vissza újra és újra vidéki, falusi gyökereire.

A népi(es)ség a közép-európai konzervatív politika elválaszthatatlan része, ennek hangsúlyozása sem a régióban, sem itthon nem számít nagy újdonságnak. Személyes demonstrálása pedig rendszeresen kiváltja a suttyóbb ellenzéki szimpatizánsok részéről az adekvát hülyeparasztozást, illetve az urbánus értelmiség szemellenzős keménymagjától a haladás, modernitás és európaiság szembeállítását a miniszterelnök által fémjelzett »maradi, provinciális, szűk látókürű, stb« mentalitással.

Ezek a japán vasút megbízhatóságával érkező reakciók pedig igen hatékonyan terelik oda, vagy tartják bent a Fidesz táborában mindazokat a vidéki vagy vidéki gyökerű tömegeket, akik sértve érezhetik magukat.”

Fotó: Orbán Viktor, Facebook