„Megrendítő szembesülni a Németországból és Belgiumból érkező hírekkel. A két országban a hatalmas esőzések pusztító áradásokat okoztak, amik már több, mint 100 ember életét oltották ki, de csak Németországban 1300-an vannak olyanok, akikről semmit sem tudnak a hatóságok. Sajnos félő, hogy a halálos áldozatok száma tovább fog nőni. Az extrém időjárás egyenes következménye a klímaváltozásnak, amely bizony nem a jövő, hanem a jelen ügye. Miközben a kormánypárt vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke zöld hisztiről beszél, a valóság egyre gyakrabban kopogtat az ajtón. Világszerte sok millió ember otthonát, életét, jövőjét sodorja veszélybe vagy veszi el a víz vagy éppen a tűz; cselekedni kell, mégpedig most.
Budapesten, olykor vállalva az ezzel járó konfliktusokat is, elkezdtük a város forgalomcsillapítását, zöldítését, élhetővé tételét. Világos célokat tűztünk ki, és a forráshiány ellenére is elkezdtük azok megvalósítását. De ez messze nem elég. A kormányzati többség ma a klímavédelem ügyét gyanús baloldali blablának tekinti; a világon szinte egyedülálló módon nálunk az atomerőműnek van minisztere, de a zöldügyeknek nincs. Egész Magyarországon változásra van szükség. Ebben is.
A kormányváltás után a klímavédelmi szempontok főszerepet kapnak majd az ország fejlesztésének alakulásában. Nem építhetünk és nem fejleszthetünk úgy, hogy azzal a jövőnket, sőt a jelenünket romboljuk. Sem főpolgármesterként, sem miniszterelnökként nem szeretnék a németországihoz és a belgiumihoz hasonló képsorokat látni sem Magyarországon, sem máshol. A járvány – amely szintén a klímaváltozás következménye – elfogadhatatlanul sok életet elvett és vesz el ma is a világban. Ha nem kötünk újra békét a természettel, nagy árat kell fizetnünk a felelőtlenségünkért.
Ígérem, a kormányváltás után Magyarország élharcosa lesz a klímaváltozás elleni harcnak és megbízható partnere minden, a bolygónk iránt felelősséget érző politikai erőnek.
Osztozom a németországi és belgiumi áldozatok családjának fájdalmában.”