Időről időre napirendre kerül a vita, hogy átléphet-e az Európai Unió nemzeti hatásköröket. Korábban Németországban, most épp Lengyelországban láthatunk arra példát, hogy az államok miként ellenállnak az EU nyomásgyakorlására. A magyar kormány is azzal érvel, hogy Brüsszel beleszól gyermekeink nevelésébe. Most akkor kell, vagy nem kell az uniós segítség egy jogsérelem esetén?
Minden ország alkotmánya az adott nemzeti jogrendszer egészére kiterjedő igénnyel mond ki különböző normákat és támaszt követelményeket. Az unió jogrendszerén belül vannak olyan jog- és közpolitikai területek, amelyeken kizárólagos nemzeti hatáskör áll fenn, vagy csak nagyon korlátozottan van illetékessége az Európai Uniónak. A jogállamiság fogalmát lehet kiterjesztően is értelmezni a nemzeti alkotmányjogban,ugyanezt az uniós jogban véleményem szerint nem lehet megtenni. A kiterjesztő értelmezéssel az Unió átléphet olyan területre is, ahol nincsen keresnivalója.
Ilyen például a közoktatás. Még a gyermekvédelem és a médiaszabályozás is döntően nemzetállami hatáskör. Ezért aztán attól, hogy valami szerintem egyértelműen alaptörvénybe ütközik, még egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján ezek kifogásolhatók. Nem egy szuperállamban élünk, hála Istennek még nincsen Európai Egyesült Államok, osztott hatáskörök vannak.”
Nyitókép: MTI/AP pool/Olivier Matthys