Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
A magdeburgi mészárlás is megerősíti ezt.
Sólyom László is adott akkoriban egy nyilatkozatot, és azt mondta, hogy az alkotmányozás nem egy tört szám kérdése. Interjú.
„Kicsit zavarban vagyok magamtól, mert a jogállam visszaépítését célzó jogi lépéseket kontrázó kijelentéseket azonnal a Fidesz ármánykodásához kötöm. Rosszul gondolkodom én erről?
Sok alkotmányjogász még nem szólalt meg. A mostani viták középpontjában álló Vörös Imre esszé 2012-ben jelent meg, Államcsínytevők címmel. Az abban olvasható helyzetleírással teljesen egyetértek, akkor is egyetértettem, noha az államcsíny kifejezést én nem használtam, de ez csak stiláris különbség. Annak a leírása, hogy miként épült ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy miként fogadta el a Fidesz az alaptörvényét, és az milyen rettenetes hibáktól szenved, és hogy mennyi hazudozás kísérte a történetét, valamint hogy az elfogadásával milyen korlátozás nélküli hatalom jött létre, nagyon is pontos, és ennek feltárásában Vörös Imrének múlhatatlan érdemei vannak.
Visszatérünk még erre a kérdésre, de az sejthető volt, hogy egy ilyen hatalmi rendszer kiépítésére készül a Fidesz?
Nem, olyannyira nem, hogy amikor Orbán Viktor a 2010-es választások utáni sajtótájékoztatóján bejelentette a győzelmet, kifejezetten azt állította, hogy nagy alkotmányos változásokra nem kell számítani. Aztán, pár hét elteltével, már arról beszélt, hogy ő a választóktól új alkotmány elkészítésére kapott felhatalmazást, illetve, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésként működjenek. Tegyük hozzá, hogy a Fidesz akkor a leadott szavazatok valamivel több, mint felét kapta meg, a választásra jogosultaknak pedig harmada állt ki mellettük. Később még azt is nyilatkozta Orbán, hogy ő ezt a tervét már a két választási forduló között nyilvánosságra hozta, vagyis az emberek ennek tudatában szavaztak, ami egyáltalán nem volt igaz.
Mellesleg az egyébként ritkán megszólaló Sólyom László is adott akkoriban egy nyilatkozatot, és azt mondta, hogy az alkotmányozás nem egy tört szám kérdése, azaz önmagában a kétharmados többség nem ad felhatalmazást az alkotmányozásra. Annak ugyanis feltétele a többség és az ellenzék együttműködése. És azt is mondta, hogy nem volt nyilvános, titokban készült, az ellenzéket teljesen kihagyták az előkészítésből, sőt, magának a parlamentnek is csak formális szerep jutott.”
Nyitókép: MTI Fotó, Mónus Márton