„Boris Johnsonon és Benjamin Netanjahun kívül kevés hivatalban lévő politikus kapott annyi dicséretet az amerikai jobboldaltól, mint Orbán Viktor. Rezsimjének konkrét politikája alapján azonban a munkások oldalán álló posztliberálisok szeretete Orbán felé nem más, mint ábrándozás. Nem véletlen, hogy a Rómában tartott, 2020 februárjában tartott Nemzeti Konzervativizmus konferencián Reagan igazi örökösének szerepét öltötte magára. A munkapárti, prominens amerikai jobboldaliak dicsérete segít abban, hogy Orbánék jobb színben tűnjenek fel. Azonban ha a tét nagy, úgy mindig a nagytőkés republikánusokhoz és az old school Torykhoz fognak dörgölőzni. A posztliberálisok kritizálhatják a nyugati marxistákat, amiért képmutató módon támogatják a korábbi keleti blokk elnyomó rezsimjeit, de ők sem különbek, amikor nem vesznek tudomást az orbáni gazdaságpolitika valóságáról.
Néhány Orbán-védelmező azonban talán nem a munkaalapú gazdasági intézkedések miatt utazik Budapestre, naivitásból, hanem a kulturális konzervativizmus miatt. Ha ez így van, sokban nem különböznek Steve Bannontól. Ő hiába híresült el, mint az amerikai jobboldal »gazdasági populistája«, nem igazán akarta elképzeléseit átültetni a gyakorlatba, mikor a Fehér Házban volt. Mint Joshua Green is mondta, Bannon csak pár napig próbált belső támogatókat szerezni a multimilliomosok adóemeléseihez, ahelyett, hogy a bevándorlóellenes hangot erősítette volna.