Jelenleg az embereket a félelem uralja Soros György szerint. A Project Syndicate interjúja.
„Összehozhatja-e ez a válság az embereket és a nemzetállamokat?
Hosszú távon igen. Jelenleg az embereket a félelem uralja. Ez igaz az egyénekre, valamint intézményekre, nemzetekre és magára az emberiségre.
Tanúi vagyunk ennek az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktusban is, amely arról szól, hogy honnan ered a vírus?
Az USA és Kína közötti folyamatos konfliktus bonyolultabbá teszi az ügyeket, mert együtt kellene dolgoznunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a COVID-19 elleni oltás kidolgozása során. De nyilvánvalóan nem tudunk együttműködni, mert már egymással versenyben állunk azon, hogy ki fogja kifejleszteni és felhasználni az oltást. Az a tény, hogy két nagyon különféle kormányzati rendszer működik: demokratikus és…
Autokratikus?
Igaz. Ez mindent megnehezít. Sokan azt mondják, hogy nagyon szorosan együtt kell működnünk Kínával, de én nem támogatom ezt. Meg kell védenünk demokratikus, nyitott társadalmunkat. Ugyanakkor meg kell találnunk az együttműködés módját az éghajlatváltozás és az új koronavírus elleni küzdelemben. Ez nem lesz könnyű. Szimpátiával tekintek a kínai emberekre, mert ők egy diktátor, Xi Jinping elnök uralma alatt élnek. Úgy gondolom, hogy sok képzett kínait nagyon bosszant ez, és a legtöbben még mindig nagyon mérgesek rá, hogy a COVID-19-et titokban tartotta a kínai újév utáni időszakig.
Lehet-e gyengíteni Xi hatalmi pozícióit, amikor a kínaiak felismerik, hogy a válságot rosszul kezelték?
Nagyon is. Amikor Xi korlátlan időre, lényegében az egész életére elnökévé nyilvánította magát, megfosztotta a nagyon szűk elit legambiciózusabb politikusait a jövőbeni lehetőségüktől. Nagy hiba volt az ő részéről. Tehát igen, bizonyos értelemben nagyon erős, de ugyanakkor rendkívül gyenge és most talán sebezhető. A kínai vezetésen belüli küzdelmet nagyon szigorúan követem, mivel azoknak az oldalán vagyok, akik hisznek egy nyitott társadalomban. És sok ember Kínában is nagyon támogatja a nyitott társadalmat.
Tehát a jelenlegi amerikai elnök valójában nem képviseli a nyitott és szabad társadalom értékeit ...
Nos, ez egy gond, remélem, hogy nem fog sokáig tartani. Donald Trump szeretne diktátor lenni. De nem lehet az egyik, mert az Egyesült Államokban létezik olyan alkotmány, amelyet az emberek még mindig tiszteletben tartanak. És ez megakadályozza őt abban, hogy bizonyos dolgokat csináljon. Ez nem azt jelenti, hogy nem próbálkozik, mert szó szerint harcol az életéért. Azt is mondom, hogy a Trump túllépte a legvadabb várakozásomat.
Milyen szerepet játszik az Európai Unió – az Ön otthona, amellyel annyit foglalkozik – ebben a hatalmi harcban?
Különösen aggaszt az EU fennmaradása. A struktúra még nem teljes, mert a kialakításának a folyamata soha nem fejeződött be, és ez kivételesen kiszolgáltatottá teszi Európát – sebezhetőbbé, mint az Egyesült Államokat, nemcsak azért, mert »hiányos« unió, hanem azért is, mert a jogállamiságon alapul. Az igazságszolgáltatás kerekei lassan haladnak, miközben a fenyegetések, mint például a COVID-19 vírus, nagyon gyorsan. Ez különös problémát jelent az Európai Unió számára.
A német szövetségi alkotmánybíróság a múlt héten bombát robbant fel az Európai Központi Bankról szóló legutóbbi határozatával. Mennyire veszi ezt komolyan?
Nagyon komolyan veszem. A döntés olyan veszélyt jelent, amely elpusztíthatja az Európai Uniót mint jogállamiságon alapuló intézményt éppen azért, mert a német alkotmánybíróság hozta a döntést, ez pedig Németország legelismertebb intézménye. Mielőtt ítéletet hirdetett, konzultált az Európai Bírósággal, majd úgy döntött, hogy megtámadja az EB döntését. Tehát konfliktus van a német alkotmánybíróság és az Európai Bíróság között. Melyik bíróság élvez elsőbbséget?
Technikai szempontból az európai szerződések ezen a területen biztosítják az Európai Bíróság elsőbbségét. Ez nagyon világos.
Igaz. Amikor Németország csatlakozott az EU-hoz, vállalta, hogy betartja az európai törvényeket. De a döntés még nagyobb kérdést vet fel: ha a német bíróság megkérdőjelezheti az Európai Bíróság határozatait, követhetik-e más országok a példáját? Dönthet-e Magyarország és Lengyelország a saját bíróságaik szerint vagy az európai jogszabályokat kell követniük? Ez a kérdés az EU szívébe kerül, amely a jogállamiságon épül. Lengyelország kapva az alkalmon kijelentette, hogy a kormánya által ellenőrzött bíróságok prioritást élveznek az európai joggal szemben. Orbán Viktor már a koronavírus-járvány miatt kialakult vészhelyzetet és a »fogságban tartott« parlamentet is felhasználta arra, hogy diktátorrá nevezze ki magát Magyarországon. A parlamentet arra használják fel, hogy olyan rendeletet fogadjon el, amelyek egyértelműen sértik az európai jogot. Ha a német bíróság ítélete megakadályozza az EU-t, hogy ellenálljon ezeknek a fejleményeknek, akkor az az EU vége, amint tudjuk.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Fogyatkozó harci kedv, vagy más állhat a háttérben?
A miniszterelnök szerint tarthatatlanok az Európai Unió mezőgazdaság-ellenes tervei.
