Ha ma körbenézünk az országban, a legszegényebb környékektől a leggazdagabbakig szembetűnő az építészeti és városképi összhang hiánya.
„Ha ma körbenézünk az országban, a legszegényebb környékektől a leggazdagabbakig szembetűnő az építészeti és városképi összhang hiánya – tisztelet az okosan gondolkodó, előre tervező, értékeket mentő és összhangot teremteni kívánó közösségeknek. A budapesti külvárosoktól az agglomeráción át a regionális építészeti hagyományaikat teljesen feladó és elpusztító falvakig, mindenfelé sok évtizednyi építészeti zsákutcával, tévelygéssel, s emellett az épített környezettel és örökséggel szembeni igénytelenséggel találkozhatunk.
A 20. század politikai és társadalmi felfordulásai, a bőséges és a szűk esztendők váltakozásai kipusztították belőlünk az igényességet. Márpedig enélkül nem tudjuk megvédeni értékes örökségünket és nem tudunk fenntartható jelent és jövőt alkotni. Hol az újgazdag tobzódás, hol a szegényes sufnituning, hol a nyugatos, hol a keletes minták szolgalelkű átplántálása volt soron. És most mindez egymás mellett tenyészik és enyészik a magyar települések utcáin.
A hazai épített környezet kakofóniája, s ennek a helyzetnek a megoldatlansága és kibeszéletlensége mindannyiunk közös felelőssége.
Van tehát miről beszélni, van mit kibeszélni, van kiket összekötni: építészt az építésszel, szakértőt a laikussal, esztétát a megrendelővel, döntéshozót az urbanistával – és végül, minő vállalás: magyart a magyarral. Mert van mit egymásnak mondanunk. Nekem az építészet: kommunikáció is. Egymás között, épület és ember, ház és utcakép, város és közösség között is.
Régi magyar városképeket nézegetek. Például a századelős, nagypolgári sétatérként funkcionáló Ferencieket. Vagy ugyanebből a korból székelyföldi faluképet, élükre vasalt vályogházakkal és katonásan sorakozó virágágyásokkal. Hová tűnt ez a rendezett Magyarország? Mikor beszélünk erről?
A Mandineren sok éve interjút készítettünk Tamási Miklós Fortepan-alapítóval (Terján Nóra interjúját itt olvashatják), aki a hetvenes-nyolcvanas évek fotóin maga is észrevette a hanyatlást.”
A szerző a Mandiner.hu főszerkesztője, a Média Építészeti Díja és a Pulszky-társaság Év Kiállítása díjának zsűritagja, az eredetileg az Octogonban megjelent cikkében az építészeti lap körkérdésére válaszolt.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
