Drasztikusan csökkent a görög szigetekre érkező menekültek és egyéb migránsok száma. Pont a menekültválságnak az európai országok belpolitikájára gyakorolt tavalyi hatásai miatt adódik a kérdés: tényleg változtatni akarunk ezen?
„A Törökország és az EU közötti megállapodás életbe lépése óta – a balkáni útvonal lezárásának is köszönhetően – drasztikusan csökkent a görög szigetekre érkező menekültek és egyéb migránsok száma. Pont a menekültválságnak az európai országok belpolitikájára gyakorolt tavalyi hatásai miatt adódik a kérdés: tényleg változtatni akarunk ezen?
Azt szokták felhozni a megállapodással kapcsolatban, utoljára az osztrák külügyminisztertől érkezett ilyen megjegyzés, miszerint Európa zsarolhatóvá válik ezáltal. Ez a realitások félreértése. Mindkét fél profitál ugyanis a megállapodásból. Ha az európaiak valóban annyira zsarolhatóak lennének, mint azt állítják, már rég beleegyeztek volna csukott szemmel a törökök vízummentességébe. Ám ez nem történt meg, ahogyan az Erdoğannak címzett kritikák sem hagynak alább.
A külső határok védelme jóval ijesztőbben hangzik, amint amilyen ténylegesen. Hiszen a valóságban a tengeri határok védelme tulajdonképpen egyfajta tengeri segélyszolgálatként működik a partoknál, ahogy azt Líbia partjainál látjuk is. Mégis hogy akarjuk rávenni Törökországot a csónakokban érkező menekültek visszavételére, ha éppen felmondtuk az egyezményt?
Igen, Törökország és Európa politikailag eltérően mozognak. Igen, Törökország EU-tagsága egyre inkább borzasztóbbnak tűnik. Ám ahol mód van a pragmatikus együttműködésre, ott meg is kell azt lépni. A reálpolitika ellen egyesek »európai értékeket« helyeznek szembe, amiket aztán más témában ugyanúgy elfelejtenek.”
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
