„Viktor pedig röhög a markába, minden neki dolgozik. És ebből következik, hogy olyan dolgokat is megengedhet magának, amiket eddig nem. Ez a tendencia régóta változatlan, de mostanság megint új szintre ért. A gátlástalan lopásokra a társadalom már nem reagál, a fideszes Valdemortra is csak legyint egyet, Bayer Zsolt kitüntetésén már csak egy szűk kör háborog, a butítás hatásossága rémisztő. Mintha láthatatlan vegyi fegyverből adagolnák a polgároknak a leszaromtablettát, vagy inkább permetet, mára alig maradt, aki pofát nyitna és úgy is jelezné, hogy ami van, az vállalhatatlan, az katasztrófa. Ez már nem kibaszott következmény nélküli, hanem kollaboráns ország.
Az nem kérdés, hogy a háttérben az elégedetlenség nő, ha feltűnne egy új, tiszta, támadhatatlan, nem karaktergyilkolható jóarc, aki egy picit persze demagóg, de amúgy megnyerő és profi, pillanatok alatt gyűjthetne komoly tábort. De amíg nincs ilyen a láthatáron, addig már tényleg csak a röhögés marad. Őszintén, az hogy a picsába van, hogy a sok állami pénzből finanszírozott magyar ellenzéki pártok képtelenek voltak bármiféle ellenkampányra kvótaszavazás-ügyben, a kutyások meg pénzt tarhálnak a támogatóktól és kevésből megoldják, profin, frappánsan, viccesen. Négy éve jól kikúrtak velük, hogy nem válhattak párttá, most indulnak a választáson és nagyon remélem, ott trollkodhatnak majd a parlamentben 2018-tól.
Jelen állás szerint max ennyi pozitívum várható a következő ciklusra azon felül, hogy újra kiesik néhány megélhetési maszopos és dékás mellett talán Fodor Gábor is. Aztán már jó lenne azon merengeni, hogy a kutyásokból valami hasznos is kibújhat, vagy örökre megmaradnak a viccpárt szintjén.”