Tízpontos akcióterv a migrációs válság kezelésére

„A magyar miniszterelnök a CDI lisszaboni tanácskozásán ismertette tízpontos javaslatát a migrációs válság kezelésére. Ez egy válaszreakció az Európai Unió elhibázott javaslatára.

A kormány álláspontja szerint a bevándorlási válság megoldásához meg kell védeni a határokat, ezért a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatot. Európa számos kormánya szerint a gazdasági és demográfiai problémákra megoldás lehet a bevándorlás. Mi ezt vitatjuk, és azt gondoljuk, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.

A 10 pont között az is szerepel, hogy nem lehet bevezetni semmilyen kötelező és automatikus eljárást a bevándorlók szétosztására. Tehát elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Mivel a kényszerbetelepítés újra és újra napirendre kerül, ezért nagyon fontos, hogy a magyarok nemet mondjanak erre az ésszerűtlen javaslatra. Ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy népszavazással, akkor a fejünk fölött fognak dönteni egy olyan kérdésben, amely évtizedekre meghatározhatja Európa és Magyarország sorsát.

Schengen 2.0 akcióterv

1.    Határok

Biztosítani kell a külső határok, valamint az EU-s állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok (Schengeni határ-ellenőrzési kódex)  tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörnek kell maradnia, de amennyiben valamely tagállam nem tudja teljesíteni ezen kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek kell beavatkoznia az érintett tagállammal történt megállapodás szerint. Megállapodás hiányában a tagállam schengeni tagsága felfüggesztésre kerülhet.

2.    Azonosítás

A külső határvédelem továbbfejlesztése elsősorban az EU-s határregisztrációs rendszeren keresztül, valamint a külső határokon átlépő személyek biometrikus azonosítási adatainak kötelező rögzítése által.

3.    Korrekciók

A közös európai menekültügyi rendszer korrigálása, ideértve a megfelelően működő dublini rendszer visszaállítását, valamint annak teljes körű érvényesítését Görögországban. A menekültügyi jogokkal való visszaélés ellen súlyosabb, nemzetállami szinten alkalmazott szankciókkal kell fellépni.

4.    Az Európai Unión kívül

A menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon kell lefolytatni, az EU területére történő első belépés előtt. Az EU-nak pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania a megfelelő tartózkodási körülmények és a biztonságos hotspotok kialakításához.

5.    Megállapodások

A visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat a származási és tranzitországokkal kell megkötni, és velük együttműködve kell érvényre juttatni.

6.    Visszatérés

Az illegális migránsokat vissza kell küldeni a biztonságos származási vagy tranzitországokba.

7.    Feltételesség

Az EU kül- és biztonságpolitikájának, valamint fejlesztési és vízumpolitikájának biztosítania kell az uniós migrációs politika céljainak teljesülését. Az uniós politikák alakulását a harmadik országok együttműködési készségétől kell függővé tenni.

8.    Segítségnyújtás

Az uniós migrációs politika megvalósítására irányuló erőfeszítéséket a szükséges pénzügyi és egyéb támogatás biztosításával kell elősegíteni az elsődleges célországokban, valamint a nyugat-balkáni országokban.

9.    Biztonságos országok

Létre kell hozni egy közös európai listát a biztonságos harmadik országokról, és ezt alkalmazni kell a hotspotok kialakításakor is. Figyelembe kell venni, hogy számos biztonságos ország átszelése után a menedékkérők nem állnak konkrét fenyegetettség alatt.

10.   Önkéntesség

A demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (2) bekezdése értelmében nemzeti kompetencia kell, hogy maradjon az arról való döntés, hogy a tagállam nemzeti, vagy EU-n belüli forrásokra és politikákra, vagy az EU-n kívülről érkező bevándorlókra hagyatkozva kíván válaszokat adni a kihívásokra. Semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus ne kerüljön bevezetésre.

Az ügy kiemelkedő politikai fontossága miatt az Európai Tanácsnak folyamatos iránymutatást kellene biztosítania a jogalkotási folyamatok tekintetében.

A fent felsorolt megfontolások által Magyarország hozzá szeretne járulni ahhoz a párbeszédhez, amely az Európát érintő problémák valódi jellegének és dimenziójának megértéséhez vezethet annak érdekében, hogy így mindenki számára elfogadható megoldások születhessenek.

(az eredeti angol nyelvű verzió nem hivatalos fordítása)

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)”