Nekik megfelelne akár Magyarország is, ám menedékjog helyett büntetőítélet, kiutasítás és fogvatartás lett osztályrészük. A Helsinki Bizottság ügyfeleinek helyzetéről ügyvédjük számol be.
„A szíriai kurd területre tavaly betört az Iszlám Állam terrorszervezet. Martalócai fosztogatnak, gyilkolnak és pusztítanak, nyomukban pusztulás. Ügyfeleink nagyjából két magcsalád, amely egymással is rokonságban áll. A tágabb rokonságukból mintegy hatvan embert öltek meg a terroristák, és ügyfeleink összességében ötszáz ember kivégzését látták. Üldözésük aligha vitatható tehát
Ehhez képest Magyarország hatóságai először büntetőeljárást indítottak ellenük, mert menekülésük közben tiltott módon átlépték a határzárat. Csakhogy másképpen, legálisan erre nem volt módjuk és idejük. Szíriában magyar vízumot szerezni lehetetlen, különösen úgy, hogy lakóhelyüket körülvette az Iszlám Állam. Gyorsan kellet hát cselekedniük, az időveszteség életükbe kerülhetett volna. Az embercsempészek nem mondták előre nekik, hogy lesz kerítés, csak azt hajtogatták, hogy legálisan fognak átmenni a határon, és a határ túloldalán még a rendőrök is segíteni fognak Németországba jutni. (…)
A bíróság úgy tett, mintha itt előzetes letartóztatásról lenne szó, noha neki menekültügyi őrizet fenntartásáról kellett volna dönteni. Ez esetben pedig célhoz van kötve a rendelkezésre állás biztosítása, és mivel az előzetes meghallgatásuk már megtörtént, többüknek van érvényes útlevele is, minden tisztázott, már ebből is megállapítható legalább egy oltalmazott-státusz, szabadítani kellett volna ügyfeleinket. Ám a bíró szerint gyakorlatilag az érdemi határozatig fennáll az a helyzet, hogy »szükség lehet rájuk«, amit szerinte csakis őrizetük fenntartásával lehet biztosítani, meg sem fontolta más, a rendelkezésre állást szintén biztosító alternatív intézkedés alkalmazását.
Az őrizet fenntartása különösen annak fényében kétséges, hogy a strasbourgi bíróság éppen a minap marasztalta el Magyarországot a Helsinki Bizottság fogva tartott szomáliai ügyfeleinek panasza kapcsán, mégpedig részben éppen az alternatív intézkedések lehetősége vizsgálatának elmaradását ítélte egyezménysértőnek.
A mostani békéscsabai bírósági döntésnek nagyon rossz az üzenete. Hiszen azok a családok, akik nem fellebbezték meg a határzáras büntetőítéletüket vagy nem adtak be menedékkérelmet, a félig nyitott balassagyarmati őrzött szállásra kerültek, míg ügyfeleink gyerekestől most fogvatartottak. Úgy látszik, a BÁH a bíróság asszisztenciájával eredményesen tudja fegyelmezési eszközként alkalmazni az őrizetet »renitens« (az igazukat kereső) menekülőkkel szemben, nem hagyván kétséget afelől, hogy mi a helyes irány: hiszen gyorsan tudnak szabadulni a menedékkérelem visszavonásával.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
A miniszter szerint Szíria megbízható partner a bevándorlókon keresztüli stratégiai kapcsolatok építésében.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Miközben az EU munkaerőhiánnyal küzd, egy friss elemzés szerint egyes bevándorlói csoportok súlyos, akár több százmilliós költséget jelentenek fejenként a költségvetéseknek.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
