Egyéves a harmadik Orbán-kormány: íme az öt legnagyobb bukta

„1. A kitiltási botrány

Októberben robbant a bomba, hogy több kormányzati tisztségviselőt is kitiltottak az Egyesült Államokból korrupciós vádak miatt. Mivel 2010 óta ez volt az első komolyabb korrupciós vád, amelyben kormányhoz köthető személyek szerepeltek, a Fidesz kommunikációs csapata nem is tudta kezelni az ügyet. Gyakorlatilag mindenki máshogy kommunikálta a történetet, majd próbálták lekicsinyíteni az ügy jelentőségét, de amikor már éppen elcsendesülni látszott a történet, jött a »nagy lelepleződés«: Vida Ildikó, a NAV elnöke elismerte a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy ő is a kitiltottak listáján szerepel. Ráadásul azt is beismerte, hogy a kormány tudott erről, miközben korábban Varga Mihály például tagadta, hogy tudna arról, hogy a NAV elnöke, vagy más NAV tisztségviselők szerepelnek-e a listán. Az ügy körül egy valódihazugsággyár épült. 

A történet iróniája, hogy Vida Ildikó azóta is a NAV vezetője, annak ellenére, hogy az USA-ba nem utazhat be, és korrupciós vádakkal illették (a magyar ügyészség természetesen azóta sem nyomozott az ügyben). Az sem segített a korrupciós botrány felgöngyölítésében, hogy a következő hetekben/hónapokban újabb botrányok robbantak ki, eltervel a figyelmet az ügyről. 

2. Az internetadó ötlete

Lehet, hogy csak gumikacsa volt, elterelve a figyelmet a kitiltási botrányról, mindenesetre még nagyobb botrányt kavart az internetadó ötlete, amely évek óta nem látott tömegeket vitt az utcára. Október végén robbant a bomba: a kormány megadóztatná az internethasználatot, ráadásul, mint kiderült olyan ostobán, hogy az internetadó többe kerülne egy háztartásnak, mint maga az internet. A kormány gyorsan változtatott terven, és adatforgalom helyett 700 forintban maximalizálták volna az adó mértékét háztartásonként (vállalkozások esetében 5000 forint maximum), de a felháborodás nem mérséklődött, mivel sokan a sajtószabadság további korlátozását látták a terven (talán nem véletlenül, mégis milyen épeszű érv van az internet megadóztatása mellett?)

A hatalmas felháborodás (a Fidesz-szavazók többsége sem támogatta a tervet) és a rossz nemzetközi sajtóvisszhang miatt a kormány végül kénytelen volt kihátrálni, és Orbán Viktor maga jelentette be, hogy nem lesz internetadó, mindösszesen egy újabb nemzeti konzultáció, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét az internetről és a netadóról. 

A Fidesz népszerűsége viszont már ekkor jelentős zuhanásba kezdett, mivel az irracionális ötletet a lakosság semmilyen mértékben sem tudta befogadni. 

3. Útdíj

Alig múlt el a kedélyes Szilveszter utáni hangulat, útdíj formájában jött az újabb feketeleves. A kormány ugyanis kitalált egy olyan megyei matricás rendszert, amelyben sokan nagyon rosszul jártak volna:

- útdíjat vezettek be az el nem készült autóutakra, vagy városi elkerülő utakra,

- ha Budaörsről vagy az agglomerációból valaki autópályán akarna bejutni Budapestre, annak is ki kell fizetnie a matrica árát,

- de azok se jártak jobban, akik Ferihegyre akarnak kijutni, mivel a gyorsforgalmi út is bekerült az útdíj-rendszerébe,

- ráadásul a megyei matricás rendszernek köszönhetően akkor is ki kellett fizetni ötezer forintot, ha adott autópálya szakasz éppen csak érintette a megyét. 

Az új útdíj-rendszer nagy felháborodást keltett, tüntetések és félpályás útlezárások követték, végül a kormány itt is meghátrált, és sok olyan szakasz kikerült a rendszerből, amely teljesen irracionális volt. Akik pedig befizették az ismét ingyenessé váló szakaszokra a díjat, visszakapták a pénzüket.”