Miért nem szavaztam Junckerre?

„Az Európai Parlament ma 422 igen, 250 nem szavazattal és 47 tartózkodással megválasztotta Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság következő elnökének. Az én szavazatom a 250 nem között volt. Miért?

Elöljáróban szedjük össze azt, amiért megszavazhattam volna.

Megszavazhattam volna, mert egyértelműen elkötelezett az Európai Unió megerősítése iránt, egy olyan időszakban, amikor nagy keletje van az eurokritikus hangoknak, sőt, a differenciálatlan Európa-ellenességnek - és nem csak szélsőséges pártok részéről.

Megszavazhattam volna, mert Juncker egy olyan eljárás eredményeképpen, az Európai Parlament által megnevezett »csúcsjelöltként« jutott el idáig, ami kiemelkedően fontos lépés az Unió demokratikus átalakítása irányába.

Megszavazhattam volna, mert tapasztalt európai politikus, a brüsszeli útvesztők, alkuk és tárgyalótermek minden zegét-zugát ismeri, és várhatóan sikerrel tudja irányítani a Bizottságot ebben a labirintusban.

Megszavazhattam volna, mert mai beszédében, illetve a zöld frakció múlt heti meghallgatásán sok előremutató állítást hallottam tőle. Hitett tett a szociális rendszerek megőrzése mellett, hogy a megszorítások nem folytathatók a végtelenségig, ígéretes dolgokat mondott a GMO-k szabályozása, vagy a palagáz-kitermelés kapcsán, elszántnak mutatkozott az adatvédelem fontossága ügyében, ami az NSA-botrány közepén nem másodrendű szempont.

Megszavazhattam volna, mert a szélsőségekkel szemben határozott, ahogy ezt a mai parlamenti vitában is láttuk.

Megszavazhattam volna, mert Orbán ellene volt, és ez jó ok lehet arra, hogy a pozitívumokat lássuk benne.

De nem szavaztam rá, mert a fentieket nem elfelejtve, túl sok a fenntartásom.

1. Nem szavaztam rá, mert az, hogy »tapasztalt európai politikus«, azt is jelenti, hogy ugyanaz a hang, ugyanaz politikai kultúra, ugyanazok »jól bevált« fogások, amelyek eddig sem tudták Európát eladni az európaiknak, amelyek miatt több tagállamban 20 százalék alatti részvétel volt az EP-választáson,  amelyek miatt sikeresen kampányolhatott a szélsőjobb az Európa-ellenességgel, és nem egy helyen a legnagyobb erőként futhattak be a szélsőséges pártok. Európának új politikára, új szelekre, új programokra, új politikusokra van szüksége, hogy kilábaljon a válságból, és elhitesse az európaiakkal, hogy Európa értük van.

2. Nem szavaztam rá, mert az Eurócsoport elnökeként az egyik fő képviselője volt azoknak a megszorításoknak, amelyek szerinte sem hoztak eredményt, amelyek elidegenítik az Uniót az emberektől, amelyek miatt ujjal lehet mutogatni Brüsszelre, azoknak, akik az egész Európai Uniót szét akarják zülleszteni.

3. Nem szavaztam rá, mert Luxemburg miniszterelnökeként és pénzügyminisztereként adó- és pénzügyi paradicsomot faragott az országából, szemben azzal, amire Európának szüksége volna: átlátható, szigorúan ellenőrzött pénzügyi rendszerre, az adóelkerülés visszaszorítására, annak a gyakorlatnak a felszámolására, hogy a gazdasági szereplők és a tehetősek kivonják magukat a közteherviselés alól.

4. Nem szavaztam rá, mert a bolygó jövője szempontjából döntő jelentőségű klímakérdésekben teljesen homályos válaszokat adott, miközben jövőre a párizsi klímacsúcson ha Európa nem mozdítja ki a holtpontról a nemzetközi klímatárgyalásokat, akkor nem lesz más választásunk, mint tudomásul vennünk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem kudarcot vallot, és felkészülhetünk arra, ami utána jön.

5. Nem szavaztam rá, mert bár voltak pozitív állításai, de a szavak, azok csak szavak, és nem győzött meg arról, hogy valóban homlokegyenest mást fog csinálni bizottsági elnökként, mint amit eddig a többi pozíciójában.

6. Nem szavaztam rá, mert az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) lelkes híveként veszélyezteti mindazt, amit Európa az elmúlt évtizedekben elért a környezeti szabályozás, az adatvédelem, a demokratikus ellenőrzés vagy a munkavállalói jogvédelem területén.

7. Nem szavaztam rá, mert nem is volt szükség a szavazatunkra. Az Európai Néppárt és a szocialisták megegyeztek egymás közt, Juncker nem is számított a szavazatunkra, ezért aztán nem is ígért semmit, hogy melyek azok a számunkra fontos célok, amelyeknek a támogatását és megvalósítását várhatjuk tőle cserébe.

8. Nem szavaztam rá, mert bár a jelölésre jogosult Európai Néppárton belül centrista, és jónéhány dologban sokkal előremutatóbb, mint az EPP bármely más jelöltje lehetne, de hiába progresszív konzervatívnak, progresszívnek viszont konzervatív.

9. Nem szavaztam rá, mert ami Orbánéknak túl sok benne Európából, szociális elkötelezettségből, demokratikus intézményi átalakulásból, zöld gondolkodásból, az nekem túl kevés. Az ellenségem ellensége nem feltétlenül a barátom. A már régóta nem is a Néppártba, hanem az EP euroszkeptikus csoportjába (ECR) passzoló Fidesz ellenzése nem elég a támogatáshoz.”