Heller Ágnes nyolcvannégy évesen megjelent Farkasházy kertjében egy világos sortban, hozzá fehér Scholl szandiban. Pfuj.
„Most először és utoljára ejtünk szót erről az egész beteg, szájszagú vircsaftról. De most szót ejtünk róla, éspedig egyetlenegy résztvevő miatt.
Ez az egy pedig Heller Ágnes.
Nevezett filozófus 1929-ben született, tehát most nyolcvannégy éves. És nyolcvannégy évesen megjelent Farkasházy kertjében egy világos sortban, hozzá fehér Scholl szandiban, amelyet fekete zokedlivel tett elbűvölővé, és felülre olyan pólót bírt felhúzni, amelyből kilátszott a hasa.
Sajnos nincsen mód aggkori elhülyülésre hivatkozni. Ez kizárólag azokat a vénasszonyokat illeti meg, akik a Gerbeaud teraszán ücsörögnek naphosszat, és vastagon ki van rúzsozva a protézisük. Velük szemben Heller Ágnes a hazai baloldal orákuluma, aki nélkül fel sem kel a nap.
És az orákulum úgy érzi, nyolcvannégy évesen »kintvanahasam« pólóban kell feszítenie Farkasházy »rendszerváltó« dzsemboriján.
Pfuj.
És ez a pfuj nem pusztán annak a hasnak szól.
Sokkal inkább annak a »nekem mindent szabad« trágár és gátlástalan bunkóságnak, ami ezeket jellemzi, és ami jellemezte őket egész nyomorult, semmirevaló, rettenetes életükben.”