„Biztos vagyok benne, hogy akinek sikerül a termőhelyet jobban kifejező, izgalmasabb, gyümölcsösebb, simább struktúrájú borokat szűrnie, az komolyabb esélyekkel pályázik – hosszútávon is, nem csak ebben a versenyben. Évek óta daráljuk folyamatosan, hogy milyen jó lenne a mi adottságainkat sokkal jobban kifejező kadarkákat, kékfrankosokat, jó bikavéreket kóstolni. Ami értelemszerűen nem azt jelenti, hogy merlot-ból vagy cabernet-ből ne lehetne kiváló borokat készíteni. De ha 110 vörösborból csak 3 a kadarka, akkor valami biztosan nincs a helyén. Az a két borvidékünk, ahol a bordeauxi fajták biztonsággal beérnek, Villány és jórészt Szekszárd. Viszont ezeken a borvidékeken sem csak ezekből a fajtákból lehet sikeres borokat készíteni – lásd Sauska Kékfrankos.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyen szó bármilyen szőlőfajtáról is, a legfontosabb a minőség. Kitűnő példák vannak villányi nagy borokra is – ahol a termelő nem fél egy cseppet feláldozni az alkoholtartalomból a finesz érdekében. Ahol már tudják: a szüreti időpont megválasztása nem lehet külső körülmények függvénye. Nagy bor csak ott készülhet, ahol a bor nem történik, hanem tudatos munka eredményeként születik meg. Először a termelő fejében, aki mindent az elképzelt bor megvalósításának rendel alá. Jó esetben a leendő szőlőtermő terület kiválasztásától – de ne legyünk túlzottan optimisták, tehát mondjuk, hogy a metszéstől a palackozásig.”