„A Kampf, azaz a harc szó nyert. A német írott és elektronikus sajtó szerda estétől csütörtök reggelig megjelent kommentártömegében ez a leggyakrabban idézett szó. És emiatt kapja is a legtöbb bírálatot. Ugyanis osztatlan sikertelenségre lelt a német médiában a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint, ha harcolni kényszerítik, akkor kész harcolni. A magyar politikus szóhasználata – ahogy ezt a Deutsche Welle és a Süddeutsche Zeitung elemzői írják és mondják –, nem demokrata gondolkodására vall, egy parlamenti demokráciától idegen a kampf, a harc.
Nem találtunk egyébként egyetlen olyan német nyomtatott újságot sem, amely rövidebb-hosszabb kommentárban ne foglalkozna a szerdán az Európai Parlamentben lezajlott ütésváltással. Összehasonlítva bármely korábbi elnökség kezdetének sajtótálalásával, Orbán Viktor szereplésének prezentálása a sajtóban messze felülmúlja a többiekét.
Egyedül a 2003-as esztendő strasbourgi főszereplője, Silvio Berlusconi került még a németeknél a mostanihoz valamelyest hasonlítható módon a figyelem középpontjába. (...) Mindenesetre most egyetlen német kommentátor figyelmét sem kerülte el, sőt, mindegyik »azon rágódik«, hogy Orbán Viktor a magyar nép megsértéseként fogja fel, ha őt és kormányát bírálják. Ez olyan problémát vet fel a német közgondolkodás alakítóiban – ráadásul egységesen –, hogy még az Orbán mellett leginkább kiálló Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentátora is egy tanár nyugalmával magyarázza: »szó sincs arról, hogy bárki is megbántotta volna az Európai Parlamentben a magyar népet, nemzetet«.”