Gyakorolja-e már a sorok közötti írást?

„Andrassew Iván
a Népszava rovatvezetője:
Na ez az, amit nekem nem kell gyakorolgatnom. Már amikor Rácz Ilonka tanító néni a mernyei általános iskolában fogalmazni tanított, fölfigyeltem magamra: sose írom le az igazat. Eleinte tapintatból, később félelemből, aztán megalkuvásból, most meg majd azért, mert hamarosan eltiltanak az hírlapírástól valami felségsértés miatt. Ne hazudjunk magunknak: egész életünk ben gyávák voltunk - az utóbbi nyolc évben is - ezért lehet most gyáva, gerinc-, vagyis demokráciamentes törvényeket a nyakunkra hozni.(...)

Bolgár György
rádiós újságíró:
Miért? Írni még szabad? Mert ha igen, akkor gyakorolni fogok, hogy a sorok közé minél több sort tudjak beilleszteni. Addig is azonban, amíg nem fogadják el a törvényt a sorok közötti írás szabadságáról, sőt annak kiterjesztéséről, lehet, hogy csak a gondolkodás szabadságát gyakorlom. Igaz, ezzel meg az a baj, hogy beletartozik a gondolatolvasás szabadsága is, márpedig ha tudnak olvasni a gondolataimban, akkor mindegy, hogy írok vagy gondolkodom. Na, ezen még gondolkodni fogok. Ha szabad.”