„Érdekes, hogy ami a románoknak vagy a szerbeknek sem fáj, mennyire irritálja a szlovákokat. Az idők változnak, a tempora mutantur, a 90-es években még a románokkal volt divat kölcsönösen utálni egymást, egy ideje Szlovákia van soron. Még szerencse, hogy kettővel egyszerre azonos hőfokon gyűlölködni nehéz. Nyilván senki sem tudja, ki ütött először, a magyarok-e, amikor kiosztottak két pofont Laborcnak, vagy a szlovákok, amikor volt pofájuk államot alapítani a komenizmus bukása után.
A kettős állampolgárság ügye mindenesetre jó sztorinak látszik ahhoz, hogy a viszony minden eddiginél lendületesebben romoljon tovább. Sose tudom, mindez csak politika-e, vagy rosszabb a helyzet. Amikor Kassára-Szakolcára megyek meccsre, vagy Selmecbányára ódon levegőt szívni, nem tűnik fel, hogy legszívesebben a torkomra tennék a kést. De hát az ilyesmit mindig csak azok tudják jól, akik ott is élnek.
Az tiszta, hogy egy Fidesz-kormánynak a kettős állampolgárságról szóló törvényt meg kell alkotnia, ha törik, ha szakad. A határon túli magyarok többsége igényli, és 2004. december 5. után jár is nekik. Az is tiszta, hogy Szlovákiában választási kampány van, és hülye lenne, aki nem játszaná ki a magyarkártyát. Mindegy, egyszer kikeveredünk ebből is.”