„Szoboszlai Dominik, a Liverpool középpályása. Milyen érzés ezt olvasni?
Olvasni már olvastam, hallani már hallottam, az aláírásomat is láttam a szerződésen, de átérezni, úgy igazából felfogni, hogy mit is jelent ez a mondat…Ez még nem megy! Vasárnap, a hivatalos bejelentéssel egy fejezet lezárult, egy másik viszont elkezdődött. Az első napok biztosan furcsák lesznek, de nagyon várom az előttem álló éveket.
***
A sajtóhírek alapján úgy tudom, a nyaralást megszakította egy beszélgetés Jürgen Klopp-pal…
Azt nyilván nem árulom el, mi hangzott el a videóhívásnál, de annyit mondhatok, hogy nagyon megnyugtatott az a beszélgetés. Amellett, hogy a világ egyik legjobb edzője, emberileg is teljesen lehengerlő. Elképesztően jó fej volt, amolyan „chill”-es beszélgetés volt. Úgy beszélgettünk, mintha ezer éve ismernénk egymást. Már alig várom, hogy elkezdjük a közös munkát.
***
Most viszont aligha beszélnénk a Liverpoolról, ha nincs az RB Leipzig. Mondhatjuk, hogy a Német Kupa-döntőben szerzett gól a tökéletes búcsút jelentette?
Nem tudom, hogy létezik-e tökéletes búcsú. Az elválás mindig fájdalmas, általában mindkét felet megviselni, most sincs másként. Nagyon sokat köszönhetek a Lipcsének, elképesztően sokat kaptam a klubtól, az összes edzőmnek, az összes csapattársamnak hálás vagyok, csakúgy, mint a klub vezetőségének. Nélkülük nem jutottam volna idáig, nem vallhatnám most magam Liverpool játékosnak, de ilyen a futball. Olykor mindkét fél boldog, mégis eljön a váltás pillanata. Mindenkinek vannak álmai, céljai, tervei, most pedig olyan lehetőséget hozott az élet, amellyel élni szerettem volna.
***
Tudja már, ki kapja majd az első Liverpool-meccsén viselt mezt?
Szerintem mindenki tudja. Ha azt mondtam, hogy a Lipcse nélkül most nem tartanék itt, akkor mit mondjak az édesapámról? Nem lehet szavakkal leírni, milyen sokat köszönhetek neki.”
Gerhard Stuber szerint az óriási tehetség és a hihetetlen munkamorál egysége segítette Szoboszlait, hogy eljusson a legmagasabb szintre.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd