Következő mérkőzések 
A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az emelkedő reálbérek miatt a belső fogyasztás idén a gazdasági növekedés fő motorja lehet, mivel a gyors bérdinamika és a lassuló infláció javítja a háztartások jövedelmi helyzetét és kedvezőbbé teszik a gazdasági kilátásokat – véli a Makronóm Intézet elemzője a KSH friss, kedvező kiskereskedelmi adatait értékelve.
Idén a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásainál is nagyobbat nőhet a gazdaság, köszönhetően a fogyasztás élénkülésének.
Most már az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem is úgy megugrott Oroszországban, hogy a Világbank a felső polcra helyezte az elméletileg gazdaságilag már régen „térdre kényszerített” háborús országot.
Nincs precízebb mutató, mint az egy főre jutó fogyasztás. Egész pártokról állítható ki segítségével a szegénységi bizonyítvány. Francesca Rivafinoli írása.
Jócskán megugrott a rasszista incidensek száma – írja a Deutsche Welle.
A friss KSH adatok alapján nagyon jól muzsikál az építőipar. Éves alapon 15,6 százalékos volt a növekedés, de a heteken belül induló Otthonfelújítási program még nagyobb lendületet adhat az ágazatnak – értékeli a friss számokat a Makronóm Intézet elemzője.
A képek önmagukért beszélnek.
Európa tele van háborúpárti politikusokkal, akik mind „elő is bújtak” ezen a héten – fejtette ki a külügyminiszter.
