Rádöbbent a brit lap: Orbán megingathatatlan, a többiek pedig csak sodródnak az árral
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Manapság szinte a teljes globális internetes és pénzügyi forgalom a tenger alatti kábeleken bonyolódik. Egy brit tanulmány szerint ezek igencsak ki vannak téve a szabotázsnak, amivel a mai elinternetesedett világunkat nagyon könnyen káoszba tudnák sodorni.
Az elmúlt napokban komoly figyelmeztetések hangzottak el Oroszország űrbéli képességeiről. Ezeknek persze voltak politikai okai is, felrázni a Nyugat békéért kiáltó részét a háborús fáradtságból. A fenyegetést abban látták, hogy egy az űrben felrobbantott atomtöltet nagyon könnyen elektromágneses impulzust idézhet elő, amivel lerombolhatja a műholdak konstellációját, a navigációs és hadviselési képességüket. Bár azt elismerik, hogy Oroszországnak talán még nincs meg erre a képessége, mindenesetre lehet aggódni.
Egy még sebezhetőbb infrastruktúrára hívta fel a figyelmet a Bloomberg összeállítása. Ez a tenger alatti kábelek rendkívül sérülékeny együttese, amely a világ összeköttetésének a gerincét adja. Egy támadás fenyegetné a globális kereskedelmet, a világ katonai készenlétét és logisztikáját, valamint magát az internetet is.
A világ kommunikációjának jóval több mint 95 százalékát a tengereken keresztül fektetett, mintegy 500 kábelből álló hálózat bonyolítja. Ezen naponta több mint 10 ezer milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakció, kereskedelmi fizetés és ügylet zajlik.
Egy 2017-es jelentés szerint ezek csak néhány egymástól távol lévő, part menti helyen kapcsolódnak a szárazföldre, és gyakran minimális védelemmel ellátottak.
Tévedés az a közhiedelem, hogy az internet főképp az űrben lévő műholdak által működik. A rendszer üzemeltetéséért viszonylag csekély számú mélytengeri kábel a felelős.
Egy brit jelentés szerint Moszkva már megkezdte a Nyugat nemzetbiztonságilag gyenge pontja, az Atlanti-óceán víz alatti infrastruktúrájának szondázását. Illetve arról is írnak, hogy Kína megerősíti a tenger alatti védelmét, ami része annak a szélesebb körű törekvésének, hogy katonai nagyhatalommá váljon. Más államok, köztük Irán és Észak-Korea oly módon fejlesztik a tenger alatti katonai képességeiket, amelyek szintén veszélyeztethetik ezt a kritikus infrastruktúrát.
Egyébként James Stavridis, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugalmazott admirálisa, a NATO volt legfelsőbb parancsnoka jegyzi a Bloomberg cikkét, aki egy évtizeddel ezelőtt sokkal jobban aggódott a terrorizmus miatt. Akkoriban az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének katonai parancsnokaként ő irányította az értékeléseket arról, hogy az al-Kaida és hasonló szervezetek képesek-e megzavarni a globális gazdaságot a kábelek megtámadásával, és akkor azokra a pontokra helyezték a hangsúlyt, ahol a kábelek partot érnek. Valószínűtlennek tartották, hogy a terroristacsoportok le tudnának menni a tengerfenék mélyére is.
Manapság viszont, amikor az USA, Kína és Oroszország között újra veszélyes nagyhatalmi verseny bontakozott ki, a rendszer teljes szerkezete veszélybe került. Különösen az orosz tengeralattjárók és néhány felszíni kutatóhajójuk valószínűleg képes a kábelek nagyon mélyen fekvő szakaszait is elérni. Akár megsemmisíteni, akár az adatok manipulálása céljából lehallgatni.
Az admirális szerint elsőként tudatosítanunk kellene, hogy mennyire sebezhetők ezek a víz alatti kommunikációs rendszerek. Több olyan hadgyakorlatot kellene végezni, amely tanulmányozza a sebezhetőségeket, és felméri a leggyengébb pontokat.
Szerinte elég egy pillantást vetni a térképekre, és összevetni, hol metszik egymást a tenger alatti kábelek, valamint a fő kereskedelmi útvonalak. Ezek rögtön kijelölik a legveszélyeztetettebb területeket.
Javasolja a kábelek védelmére alkalmazott technológia bővítését is. Ugyan az eddigi védőburkolatok rétegei kitűnően szigetelnek, ezeket ki kell egészíteni új típusú anyagokkal, amelyekkel keményebb réteget kaphatnának a kábelek. Ezen kívül minősített „sötét kábeleket” kellene lefektetni, amelyeket a mindennapokban nem használnak, de a főhálózat elleni támadás esetén bekapcsolhatók lennének.
Szerinte olyan adattömörítési koncepciókat is fel kellene tárni, amelyek idővel lehetővé tennék a világűrben működő alternatívák nagyobb mértékű használatát. Az áttörést jelentő átviteli rendszerekkel lehetséges lenne a hosszú távú légköri rendszerek használata is, sőt még a léghajóknak is szerepük lehet. A lényeg az, hogy további lehetséges megoldásokat kell feltárni.
„Fejleszteni szükséges a saját tenger alatti rendszereinket, beleértve a nukleáris tengeralattjárókat és a tenger alatti pilóta nélküli járművek új osztályait, amelyek képesek az ellenséges hajókkal szemben fellépni.
Az elrettentést is elő kell mozdítanunk azáltal, hogy képesek legyünk veszélyeztetni Kína és Oroszország kulcsfontosságú kábeleit.
A partnerekkel közösen el kell végezni a tengerfenék mélyebb feltérképezését is, amelynek eddig csak a 20 százalékát készítettük el nagy felbontásban” – írja az admirális.
Szerinte a fegyverzet-ellenőrzési intézkedéseknek is lehet szerepe, hasonlóan a nukleáris fegyverekhez vagy az általános tengeri műveletekhez. Tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek mennyire kritikusak az általános világgazdaság szempontjából, elképzelhető, hogy az USA és Kína megegyezhet a kábelhálózatokba való beavatkozás tilalmában. Mivel az ázsiai nagyhatalom egyre bővíti az arzenálját, ezen a téren talán több a lehetőség a kompromisszumra, mint az atomfegyverek esetében.
Mivel Oroszországot leválasztották a globális kereskedelmi rendszerről, ennek van egy sajnálatos mellékhatása: Moszkva számára sokkal kisebb lesz a motiváció arra, hogy visszafogja magát. Persze az admirális reménykedik, hogy idővel a kereskedelem virágzását lehetővé tevő rendszerek védelmére irányuló globális nyomást az olyan páriákkal szemben, mint Oroszország, Észak-Korea és Irán is ki lehet fejteni.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.