Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Három negyedév kedvezőtlen adata után a tavalyi utolsó negyedévben több mint 7800 új lakást adtak át, ami 13,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korábbi negyedévek adatai alapján a magasabb utolsó negyedéves számban szerepe lehetett az átadások csúszásának, illetve a CSOK-rendszer megújulásának is. A múlt év egészét tekintve azonban így is csökkent az ingatlanépítések száma, 20 500-ról 18 600-ra. A lakásépítések minden településtípuson visszaestek: a legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban 25,7 százalékkal, a kisebb városokban csak 1,7, a fővárosban 3,8, a községekben pedig 8,5 százalékkal.
Kevesebb a kiadott engedély
A kiadott lakásépítési engedélyek kapcsán kedvezőtlenebb a kép: a 2022-es 35 ezer után tavaly csak 21 500 lakásépítési engedélyt adtak ki. Itt az utolsó negyedévben éves alapon több mint 25 százalékos volt a visszaesés, amiben szerepe lehetett a CSOK Plusz elindulása miatti kivárásnak is. Az építési engedélyek, szemben a lakásépítések számával, éppen a megyei jogú városokban esett vissza a legkevésbé, bár itt is jelentősen, 27,2 százalékkal, miközben a fővárosban és a községekben 40 százalék feletti volt a mérséklődés üteme.
Emelkedő költségek
Nehezíti az újlakás-piac helyzetét, hogy az ingatlanépítési költségek továbbra is jelentős ütemben emelkednek: a tavalyi év első 9 hónapjában a KSH adatai szerint az anyagköltség éves alapon 15,5, míg a munkaerőköltség 17,4 százalékkal nőtt, bár a harmadik negyedéves adatok némi enyhülést mutattak. Az áremelkedésben az energiaárak megugrása és az alapanyagok drágulása is szerepet játszott, előbbi esetében az új gáz- és elektromosév hozhat némi enyhülést az ágazatban, míg utóbbi kapcsán problémát jelent, hogy az építőanyagok iránti kereslet visszaesése nyomán egyes gyárak leállhattak a termeléssel.