Több mint 7800 új lakást adtak át tavaly október és december közt, ami 13,2 százalékos növekedés. A magasabb utolsó negyedéves szám ellenére csökkent 2023-ban a lakásépítések száma. Idén azonban fordulatot hozhat a CSOK Plusz, ha a kamatszint és az építőipari áremelkedések üteme is érdemben csökken.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Három negyedév kedvezőtlen adata után a tavalyi utolsó negyedévben több mint 7800 új lakást adtak át, ami 13,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korábbi negyedévek adatai alapján a magasabb utolsó negyedéves számban szerepe lehetett az átadások csúszásának, illetve a CSOK-rendszer megújulásának is. A múlt év egészét tekintve azonban így is csökkent az ingatlanépítések száma, 20 500-ról 18 600-ra. A lakásépítések minden településtípuson visszaestek: a legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban 25,7 százalékkal, a kisebb városokban csak 1,7, a fővárosban 3,8, a községekben pedig 8,5 százalékkal.
A kiadott lakásépítési engedélyek kapcsán kedvezőtlenebb a kép: a 2022-es 35 ezer után tavaly csak 21 500 lakásépítési engedélyt adtak ki. Itt az utolsó negyedévben éves alapon több mint 25 százalékos volt a visszaesés, amiben szerepe lehetett a CSOK Plusz elindulása miatti kivárásnak is. Az építési engedélyek, szemben a lakásépítések számával, éppen a megyei jogú városokban esett vissza a legkevésbé, bár itt is jelentősen, 27,2 százalékkal, miközben a fővárosban és a községekben 40 százalék feletti volt a mérséklődés üteme.
Nehezíti az újlakás-piac helyzetét, hogy az ingatlanépítési költségek továbbra is jelentős ütemben emelkednek: a tavalyi év első 9 hónapjában a KSH adatai szerint az anyagköltség éves alapon 15,5, míg a munkaerőköltség 17,4 százalékkal nőtt, bár a harmadik negyedéves adatok némi enyhülést mutattak. Az áremelkedésben az energiaárak megugrása és az alapanyagok drágulása is szerepet játszott, előbbi esetében az új gáz- és elektromosév hozhat némi enyhülést az ágazatban, míg utóbbi kapcsán problémát jelent, hogy az építőanyagok iránti kereslet visszaesése nyomán egyes gyárak leállhattak a termeléssel.
Ezt is ajánljuk a témában
Érdemes tudni, hogy a következő 10-15 évben akkor is nagyon magas lesz a lakásbefektetések hozama, ha a jövőben a korábbi érték felével számolunk. Csuhay Attilát, az ingatlanprojektek menedzselésével foglalkozó GPM Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Biztató továbbá, hogy az MNB szezonálisan kiigazított adatai alapján tavaly decemberben,
az év eleji mélypont után, 2022 szeptembere óta nem látott szintre, 76 milliárd forint fölé emelkedett a forintalapú lakáscélú új hitelszerződések értéke.
Ezzel együtt is árak alakulása az újlakás-piacon azt jelzi, hogy a kínálat a keresletnél nagyobb mértékben esett vissza. A KSH adatai alapján a tavalyi első 3 negyedévben az új ingatlanok esetén a tiszta árváltozás éves alapon 11,9 százalékot tett ki, vagyis az építők a magas kamatszint miatt visszaeső kereslet ellenére is át tudták hárítani a költségeik emelkedését.
Előretekintve a kormányzati intézkedések, mint amilyen CSOK Plusz is, hozhatnak fordulatot az ingatlanépítések számában, azonban ennek feltétele, hogy a hitelezés is élénküljön a kamatok csökkenésével párhuzamosan. Továbbá az, hogy a megjelenő kereslet a lakásépítések számának emelkedésében és ne az ingatlanok drágulásában csapódjon le.
Magyarországon a saját ingatlan a legfontosabb vagyontárgy, azonban a lakásállomány minőségének a megőrzése és a fejlesztésének az egyik feltétele a nagyszámú új ingatlan építése minden évben, amelyet a széles körű lakásfelújításoknak kell kiegészíteniük. Ez nemcsak az életszínvonal javulását, az ingatlanhoz jutást és azon keresztül a családalapítást segítheti elő, hanem
az energiahatékonyság javulásán és így a fogyasztás csökkentésén keresztül a zöldcélok elérését is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
2022 augusztusában már a kormányhivatal is megállapította a szabálytalanság tényét.
Az ingatlan.com szakértője, Balogh László az Indexnek mondta el, miért jó az állami albérlet-támogatás.
Jövőre fordulat várható a lakásépítésekben, amit az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfa és a kamatplafon – is ösztönözhetnek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az építési kedv vidéken már élénkül: a kiadott engedélyek száma a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal nőtt, és a lakáshitelek iránti kereslet is több mint duplájára emelkedett. Igaz, a lakásépítések, azaz az átadások száma egyelőre csökkent a KSH ma közzétett adatai szerint.
A kormányhatározatban is megjelent Új Gazdasági Akcióterv 21 pontjából tíz közvetlenül érinti az ingatlanpiacot. Utánajártunk, az intézkedések milyen hatással lehetnek a budapesti lakásárakra.
Számos takarékossági lépéssel a jelenlegi átlagáraknál 20-25 százalékkal olcsóbb, maximum 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti áron ki lehet hozni az átlagosnál egyszerűbb új építésű lakásokat.
Az egyre népszerűbb otthoni munkavégzés miatt előbb-utóbb új funkciót kell találni több fővárosi épületnek is, ám ez nem olyan egyszerű, mint amennyire elsőre gondolnánk.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
