Brüsszelben ugyanakkor már nem mindenki izgatja magát a termelési ígéretek porba hullásának blamázsa miatt. Az Európai Külügyi Szolgálat egyik vezetője egyenesen úgy nyilatkozott, hogy egyrészt március még messze van, másrészt amennyiben az ukránok nem kapják meg addig a megígért mennyiséget, megkapják majd később. Mindez annak ellenére hangzott el, hogy a nyilatkozó pontosan tisztában volt vele: minden késlekedéssel töltött nap az orosz hadigépezet malmára hajtja a vizet.
Egy másik brüsszeli bürokrata azonban a prioritásokat kérdőjelezte meg. Ő azzal érvelt, hogy a lényeg a történetben egyáltalán nem az európai ipar védelme, hanem az, hogy Ukrajna megkapja a kért mennyiséget.
Itt került be a képbe Thierry Breton, az EB belső piacért felelős biztosa, aki viszont egy harmadik, elég megdöbbentő megoldást javasolt. Ő egy évvel ezelőtt teljes mellszélességgel beállt Franciaország mellé, és maga is az import ellen érvelt. Most még mindig ragaszkodna az európai gyártáshoz, ám egy óriási csavart vitt a történetbe.