Az elkeserítő adatok láttán már Párizs sem ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag uniós gyárban készült tüzérségi lövedékeket szállítson az EU Ukrajnának. Van azonban egy feltétele.
Idén márciusban az EU óriási – és mint utólag kiderült, felelőtlen – ígéretet tett Ukrajnának: egy éven belül 1 millió darab tüzérségi lőszert szállítanak neki. A háború kezdete óta a 155 mm-es lövedékek állnak a középpontban, az ukrán hadsereg lőszerhasználatát azonban a globális hadiipari szereplők nem győzik követni, vagyis a gyártók hatalmas lemaradásban vannak az igényekhez képest.
Ezt a problémát szerette volna orvosolni az EU, amikor nagyvonalú ajánlatát megtette, amelyről a napokban immár vezetői szinten is beismerte, hogy elhamarkodott volt, a körülmények miatt pedig kivitelezhetetlennek bizonyul.
Nem csak az ellátási láncok problémái és a képzett munkaerő hiánya okozta azt a csúszást, amelynek eredményeképpen az EU eddig mindössze 300 ezer darabot tudott küldeni a legendás 155-ösből Kijevnek. A gyártók változatlanul a kormányok el nem kötelezettségére, az állami támogatások és a hosszú távú szerződések hiányára panaszkodnak. A lőszergyártás európai anomáliáira azonban mégis az világított rá a legélesebben, hogy
Franciaország vezetésével néhány tagállam blokkolta az EU-s határokon kívülről érkezett szállítmányok vásárlási szándékát,
mondván: az 1 millió lövedék gyártásával a tagállamok hadiiparának kell fejlődnie, az pedig stratégiai érdek az új EU-s biztonságpolitikához vezető úton.
Miután mára nyilvánvalóvá vált, hogy a megígért mennyiség a kitűzött határidőig, márciusig meg sem fogja közelíteni az 1 millió darabot, lázas ötletelés kezdődött. Mindenki Franciaországot figyelte, a legkézenfekvőbb megoldás ugyanis újra az lett, hogy a hiányzó, százezres nagyságú tételeket külföldről vásárolja meg az EU. Végül Macron bedobta a törülközőt, és beleegyezett a hazai gyártás helyett az importba, ám van egy feltétele: a francia elnök mindenképpen meg akarja várni a márciust, vagyis azt a határidőt, amelyet az unió az 1 millió lövedék legyártására és leszállítására kitűzött. Mint mondta, amennyiben a valóság valóban köszönőviszonyban sincs a papíron leírtakkal, elhárítja az akadályt a külföldi beszerzések elől, de addig nem, amíg a tényleges adatok ki nem derülnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna hiába várja az EU által megígért 1 millió tüzérségi lövedéket, annak a harmada sincs meg eddig. Brüsszel egyre kétségbeesettebben ötletel, most már a fegyvergyártók kereskedelmi koncepciójába is belenyúlna, vagyis megmondaná, kinek szállíthatnak és kinek nem.
Brüsszelben ugyanakkor már nem mindenki izgatja magát a termelési ígéretek porba hullásának blamázsa miatt. Az Európai Külügyi Szolgálat egyik vezetője egyenesen úgy nyilatkozott, hogy egyrészt március még messze van, másrészt amennyiben az ukránok nem kapják meg addig a megígért mennyiséget, megkapják majd később. Mindez annak ellenére hangzott el, hogy a nyilatkozó pontosan tisztában volt vele: minden késlekedéssel töltött nap az orosz hadigépezet malmára hajtja a vizet.
Egy másik brüsszeli bürokrata azonban a prioritásokat kérdőjelezte meg. Ő azzal érvelt, hogy a lényeg a történetben egyáltalán nem az európai ipar védelme, hanem az, hogy Ukrajna megkapja a kért mennyiséget.
Itt került be a képbe Thierry Breton, az EB belső piacért felelős biztosa, aki viszont egy harmadik, elég megdöbbentő megoldást javasolt. Ő egy évvel ezelőtt teljes mellszélességgel beállt Franciaország mellé, és maga is az import ellen érvelt. Most még mindig ragaszkodna az európai gyártáshoz, ám egy óriási csavart vitt a történetbe.
Breton szerint nem a termeléssel van gond, hanem azzal, hogy az EU-ban legyártott lövedékek mintegy 40 százaléka külföldi megrendelést elégít ki. Éppen ezért
azt javasolja a tagállamok kormányainak, hogy kötelezzék saját hadiipari vállalataikat az exportirány megváltoztatására, így arra, hogy elsősorban Ukrajnának termeljenek, átírva a külföldi megrendelések mennyiségét és teljesítési határidejét.
Ez az ötlet egyszer már felbukkant a nyár elején, ám akkor még Brüsszelnek adott volna olyan jogokat, amelyek alapján „megparancsolhatta” volna a tagállamok fegyvergyártóinak, hogy hová és mennyit szállítsanak a termékekből, ám a javaslat olyan közfelháborodást keltett az összes tagországban, hogy azonnal elhasalt.
Breton most ugyanezt az ötletet melegítette fel, azzal a különbséggel, hogy a kormányokra bízná a piszkos munka elvégzését, rájuk hárítva a kivitelezést és a felelősséget egyaránt. Bár néhány ország (főleg a hadiiparral alig rendelkezők) valószínűleg tapsolni fog az ötletnek, borítékolható, hogy a kormányok nem fognak beleszólni a hadiipari vállalatok exporttevékenységébe.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Németország legnagyobb hadianyaggyártója, a Rheinmetall elnöke állami támogatásokat sürget, és azt állítja, nem a hadiipar hibája, hogy nincs elég tüzérségi lövedék Ukrajnában.
Fotó: MTI/EPA/Javier Etxezarreta
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
A pénzmosás gyanújával letartóztatott Jermak kulcsszerepet játszott több vitatott döntésben, és a hadiállapotra hivatkozva számos visszaéléshez lehetett köze.
Az ukrán elnök világossá tette, hogy Kijev nem fogad el köztes megoldást Brüsszeltől
A parlament gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke javaslatot is tett.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Menesztette Massimiliano Allegri vezetőedzőt a milánói klub, miután nem jutottak be a Bajnokok Ligájába. A döntés azonban nemcsak őt érinti: a vezérigazgató, a sportigazgató és a technikai igazgató is távozik.
