A szankciók ellenére az oroszok bevételei újra nőnek

Misustyin hangzatos állításaihoz azokat a statisztikai adatokat  hívta segítségül, amelyek alátámasztják, hogy az orosz gazdaság miképp alkalmazkodik a jelenlegi kihívásokhoz.  

Elmondása szerint augusztusban a költségvetés 230 milliárd rubel többletet mutatott, amihez a régiók konszolidált egyenlege további 140 milliárd rubelt adott. (Egy rubel jelenleg 3,72 forint.) Ez nagyrészt a nem olaj- és gázipari bevételek jelentős növekedésének köszönhető, amelyek augusztus végén meghaladták az 1,820 milliárd rubelt, ami 56,5 százalékkal több, mint tavaly – jegyezte meg a kormányfő. Szerinte ez a helyzet alapot ad a 2024-es költségvetés helyzetének javulására. 

Oroszország GDP-növekedéséhez elsősorban az ipari termelés járult hozzá. Júliusban az ipari termelés közel 5 százalékkal, júniusban pedig mintegy 6 százalékkal nőtt. Az orosz miniszterelnök szerint, ha az első hét hónapot vesszük, akkor a fő hajtóerő a feldolgozóipar volt. Ott a növekedés körülbelül 6 százalékos volt. Elmondása szerint a számítógépek, elektronikai, optikai eszközök több mint 30 százalékkal, az elektromos berendezések termelése több mint 20 százalékkal nőtt. Misustyin nem tartotta rossznak a mutatókat a kohászatban, az élelmiszeriparban, a ruházat, a műanyag termékek, a gumi- és a bútorgyártás területén sem.  

Misustyin természetesen nem állítja, hogy a szankciók nem érintették volna az orosz gazdaságot. 

Július óta azonban a helyzet javulni kezdett. Ezt azzal magyarázzák, hogy a gazdaság nagyrészt képes volt alkalmazkodni az új körülményekhez. Az alkalmazkodási folyamat során nemcsak az orosz export címzettjeinek megváltozását hangsúlyozzák, hanem a korábban nyugati országokból származó import helyettesítését is. Az új logisztika kiépítése mellett idomulnia kellett ehhez a pénzügyi rendszernek és a tőkepiacnak is. (Igaz, a nemzetközi olajárak is lassan emelkedő tendenciát mutattak az elmúlt hónapokban, az Ural típusú kőolaj 2023 júniusa óta 55-ről 75 dollárra drágult a világpiacon, ami közel 40 százalékos erősödés. Kérdés, hogy a szankcionált orosz termékekkel milyen tényleges áron kereskednek az oroszok partnerei, lásd erről lentebb – a szerk.) 

Az orosz pénzügyminisztérium augusztusi adatai tehát azt mutatják, hogy a költségvetési bevételek helyzete javulni kezdett az olajexportból származó bevételek helyreállása, valamint a nem olaj- és gázipari bevételek különleges hozzájárulása miatt.  

E bevételekre negatívan hat a gázexport csökkenése, valamint a Szaúd-Arábiával kötött megállapodás értelmében a kőolajtermelés napi 500 ezer hordóval való visszafogása és a kőolajexport 300 ezer hordóval való csökkentése. Oroszország inkább az alacsonyabb mennyiségek mellett, de magasabb áron történő kereskedelmet választja.  

Júliusban az orosz olaj- és gázbevételek idén először haladták meg a bázisszintet, a negyedévente fizetett áfának köszönhetően, augusztusban pedig csak kis mértékben maradtak el a bázisszinttől. A bázisszintet évi 8 billió rubellel számolják. Ez az orosz Ural-olaj már említett érdemi árnövekedésének köszönhető. Szaúd-Arábia és Oroszország összehangolt fellépése az olajpiacon meghozta az eredményt. Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint augusztusban az orosz olaj hordónkénti átlagára 74 dollár volt, ami meghaladja a nyugati szankciók által meghatározott 60 dolláros árplafont. 

Ráadásul az orosz olaj árengedménye is csökken. Szeptembertől az Ural-olaj árának a Brenthez viszonyított maximális árengedménye hordónként 25 dollárról 20 dollárra csökken. Viszont emellett a belföldi nagykereskedelmi üzemanyagárak is meredek emelkedésnek indultak Oroszországban is.  

A költségvetést erősen támogatják az olaj- és gázbevételeken túl más kereskedelmi folyamatok is. Nyolc hónap alatt az egyéb költségvetési bevételek 24 százalékkal nőttek , augusztusban pedig a növekedés több mint 56 százalékra gyorsult. , 

Az elemzők szerint ez elsősorban az áfa-bevételek, valamint a jövedelemadó-bevételek hasonló arányú növekedésének köszönhető. Nem csak a vállalkozások tudtak több adót fizetni, hanem a munkanélküliség csökkenése miatt a magánszemélyektől érkező bevételek is növekedtek.  

Egyes szakértők a nem olajból és gázból származó bevételi tételek emelkedését a kormányzati kiadások növekedéséhez kötik, többek között a védelmi beszerzésekhez, amelyek egy része adók formájában visszatérül. Az orosz gazdaság növekedésének motorjává vált ugyanis a katonai-ipari ágazat, amely munkahelyeket biztosít és serkenti a kapcsolódó iparágak munkáját. 

Az év első felében a gazdaságot a feldolgozóipar, az építőipar és általában a tőkebefektetések húzták. Általában az oroszok arra számítanak, hogy a második félévben, amennyiben az olajárak jelenlegi szintje megmarad, az export is támogatni fogja a gazdaságot, míg a befektetett eszközökbe történő beruházások és általában a hitelpiac a megemelkedett kamatlábak miatt lassulhat.  

Persze jöhetnek meglepetések. Az alapprognózis kockázata továbbra is a geopolitika, illetve a nyersanyagpiacok esetleges negatív meglepetései. Belföldi téren pedig a leértékelési tendenciák és az inflációs dinamika feletti kontroll elvesztése veszélyeztetheti az orosz költségvetést.  

Nyitókép: Dmitry Astakhov / SPUTNIK / AFP

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.