Hollandia
21:002024. június 21.
Franciaország
Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság

Hazai pályán körözné le Kína az Egyesült Államokat, és még csak nem is titkolja, miben

2023. július 18. 10:49

Kína nem titkolt stratégiai célja az űrfölény megszerzése, amelynek keretében igyekszik fokozni az együttműködést Latin-Amerikával és a Karib-térséggel.

2023. július 18. 10:49
null
Mihálovics Zoltán
Mihálovics Zoltán

Peking, hogy előnyt kovácsoljon saját magának, az amerikai struktúrákkal párhuzamosan új rendszereket próbál létrehozni, összekapcsolva azokat az Egy Övezet Egy Út kezdeményezéssel. A földi állomások és a Pekinggel kötött adatmegosztási megállapodások elfogadása után egyre valószínűbb, hogy azokat az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetésként fogja felfogni. Mindezek abba az irányba mutatnak, hogy Kína beszállt a 21. század űrversenyébe.

Az elmúlt két évtizedben Kína Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fenntartott kapcsolatai (LAC) túlnőttek a nagyrészt kitermelő jellegű kapcsolatokon, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális és űrtechnológiára.

A Kínai Kommunista Párt (KKP) 2008-ban kiadott első fehér könyve a latin-amerikai és a karibi térséggel fenntartott kapcsolatairól még csupán futólag említette a világűrt. Egész pontosan az szerepelt benne, hogy „a kínai fél erősíteni fogja az együttműködést Latin-Amerikával és a Karib-térséggel a repülés és az űrhajózás területén [...] és más, közös érdekeltségű területeken”

Nyolc évre rá Kína érdeklődése az ágazat iránt megnőtt. A LAC-ról szóló 2016-os politikai dokumentumának 9. szakasza kifejezetten az űrkutatási együttműködéssel foglalkozott, hangsúlyt fektetve a távérzékelő és kommunikációs műholdakra, a műholdas adatok alkalmazására és az űrkutatási infrastruktúrára. Ezeket a témákat azóta a KKP 2023 februárjában felvázolt globális biztonsági kezdeményezése is felvette.

Kína Latin-Amerikával és a Karib-térséggel folytatott űrkutatási együttműködésének előmozdítása része annak a stratégiai célkitűzésnek, amelyben a földközeli világűr uralmát a magáénak tudhatja. Emellett ezen keresztül tudatosan erősíti a stratégiai regionális partnerekkel való kapcsolatokat, egyben aláásva a nyugati és amerikai vezetésű szövetségeket, illetve intézményeket. Vannak olyan latin-amerikai és karibi kormányok, amelyek osztják Peking politikai indítékait, másokat pedig inkább az űripar gazdasági előnyei ösztönöznek. Mindez arra utal, hogy a karibi–latin-amerikai–kínai űrkapcsolatok az elkövetkező években valószínűleg elmélyülnek.

Az együttműködések előzményei

Az első közös űrvállalkozás Kína és a LAC-régió között 1988-ban jött létre, amikor létrehozták a Kína–Brazília Földi Erőforrás Műhold (CBERS) programot. 

A programot műholdak közös fejlesztésére és pályára állítására hozták létre. A kezdeményezés további célja az volt, hogy a két ország az Egyesült Államok vagy a nyugati államok részvétele nélkül bővíthesse az űrbeli jelenlétét. A Brazíliával való sikeres együttműködésen és az USA-val folytatott űrversenyen felbuzdulva a KKP az egész LAC-régióra kiterjesztette az űralapú partnerségeit.

A bilaterális kapcsolatok jelentősége

Kína a legjelentősebb előrelépéseket a latin-amerikai és a karibi államokkal folytatott kétoldalú űrkutatási együttműködés terén olyan populista rezsimekkel érte el, amelyek osztják Kína világnézetét, és gyakran pénzügyi segítségre szorulnak, azonban a Nyugattól ilyen jellegű segítséghez nem tudnak hozzájutni.

A 2003-as pénzügyi válságot követően Argentína 2004-ben keretmegállapodást írt alá Pekinggel az űrkutatási együttműködésről. Az Argentin Nemzeti Űrtevékenységek Bizottsága és a Kínai Nemzeti Űrügynökség közötti megállapodás középpontjában a kínai Long March rakéták használata állt (argentin műholdak indításához) az akkoriban újonnan létrehozott nemzeti műholdvállalat (Argentina Satellite Solutions Company) által. Ebben a tekintetben ez a projekt a patagóniai Neuquén tartományban található Espacio Lejano-állomás fejlesztésének előfutáraként is szolgált.

A Cristina Fernández de Kirchner elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök által 2014-ben elfogadott és 2017 végén üzembe helyezett létesítmény kettős felhasználásúnak tűnik – kínai polgári és katonai célokra egyaránt használják. Egyes elemzők szerint köze lehetett ahhoz a kínai kémlégballonhoz, amely az év elején az amerikai légtérben tűnt fel, ám átláthatóság és argentin felügyelet hiányában ezt nem lehet megerősíteni. 

Célja, hogy megkönnyítse a kommunikációt a mélyűri küldetések és a déli félteke felett áthaladó űreszközök között. Emellett szerves részét képezi Kína Mars-kutatásának és a többcélú követési, telemetriai (nagy távolságú adattovábbítás) és parancsnoki képességek (MTTC) fejlesztésére irányuló terveinek, amelyek lehetővé tennék az összetett küldetések összehangoltabb kommunikációját. Az MTTC-képességek javítása a Népi Felszabadító Hadsereg harctéri tudatosságát, navigációját és helymeghatározását is jobbá tenné.

Argentína mellett Kína kétoldalú űrkapcsolatokat létesített Bolíviával, Chilével, Ecuadorral és Venezuelával is. Eddig minden együttműködés középpontjában a kínai indítási szolgáltatások, műholdkomponensek és platformok biztosítása állt, amelyeket többnyire a Kínai Fejlesztési Bankon keresztül nyújtott hitelekből finanszíroztak. Ezek a képességek lehetővé tették a latin-amerikai és a karibi országok számára, hogy figyelemmel kísérjék természeti erőforrásaikat és mezőgazdasági tevékenységüket – többek között a Kínába irányuló export céljából. Lehetővé tették továbbá a távközlés javítását és olyan térinformatikai adatok gyűjtését, amelyek segíthetnek a határőrizetben, valamint más nemzetbiztonsági kérdésekben.

Kína előrenyomulása Latin-Amerikában és a Karib-térségben aggodalmakat kelt az Egyesült Államokban. Ennek a nyugtalanságnak több oldala van. Évtizedek óta magától értetődő volt az amerikai befolyás a térségben, amely erodálódott miközben Amerika máshova fordította a fókuszát. Közvetlen biztonsági vonatkozásai is vannak mindennek az Egyesült Államok számára. 2022 áprilisában az Egyesült Államok védelmi minisztere is tanúbizonyságot tett arról, hogy a PLA modernizálódott „az Egyesült Államok katonai előnyeinek ellensúlyozására összpontosítva”.

Peking számára a latin-amerikai és a karibi államokkal folytatott kétoldalú űrkutatási együttműködés része az űrinformációs folyosónak, amely szerves részét képezi az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésnek (BRI). Ennek az a célja, hogy a műholdak, a földi állomások, az adatközpontok, az egyéb földi alkalmazási rendszerek telepítése és a külföldi űrszemélyzet képzése révén fokozza az űrrel kapcsolatos együttműködést és adatmegosztást a BRI-ben résztvevő államok között. A Kínával kétoldalú űrkapcsolatokat fenntartó latin-amerikai és karibi országok Peking szélesebb körű űrhálózatának egyfajta csomópontjai, amelyek nem meglepő módon az Egyesült Államok által vezetett párhuzamos struktúra felhígítására és végső soron kiszorítására irányulnak.

Regionális kezdeményezések fontossága

Kína a globális biztonsági kezdeményezésében (GSI) kifejezetten kijelenti, hogy támogatja a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (CELAC) abban, hogy „aktív szerepet játsszon a regionális béke és biztonság fenntartásában”. Peking 2011 óta demonstrálta, hogy a CELAC-on keresztül előnyben részesíti a LAC-régióval való együttműködést, még akkor is, ha a blokknak nincsenek meg az intézményi mechanizmusai sem a biztonsággal, sem a térrel kapcsolatos kérdések kezelésére. Az ázsiai nagyhatalom a CELAC-ot az Amerikai Államok Szervezetének (OAS), a régió hagyományos multilaterális kapcsolatrendszerének rovására támogatja (az USA tagja az OAS-nak, de nem tagja a CELAC-nak).

Kína szándékosan igyekszik új együttműködési struktúrákat kialakítani, ahelyett, hogy a meglévőkön belül dolgozna. Ez a világűrre is kiterjed. A 2022–2024-es Kína–CELAC közös cselekvési terv javasolja egy Kína–CELAC űrkutatási együttműködési fórum létrehozását, amelyen keresztül a tagok a tervek szerint együttműködnének a műholdas technológia, a távérzékelés és a kutatás területén. A terv azt is megjegyzi, hogy Peking célja, hogy a BRI-t kihasználva saját rendszerét, a Beidou műholdas rendszert kiterjessze az egész régióra, hogy

így vetekedjen az Egyesült Államok által működtetett globális helymeghatározó rendszerrel.

ALCE – Latin-amerikai és Karibi Űrügynökség

Mexikó és Argentína 2021-ben élére állt a mexikói székhellyel működő Latin-amerikai és Karibi Űrügynökség (ALCE) létrehozásának. A jelenleg 23 tagállamból álló (Brazília nem csatlakozott) szervezet célja, hogy elősegítse a regionális együttműködést az űralapú tevékenységek terén, beleértve a LAC-régió saját műholdas technológiájának fejlesztését. A 100 millió dolláros kezdeti költségvetéssel azonban még nem lehet tudni, hogy a kezdeményezés mire lesz képes.

Kína nyíltan kifejezte az ALCE támogatását, bár eddig még nem született hivatalos megállapodás. Igaz, Peking pénzügyi és technológiai támogatását nem lehet elvitatni. Az ALCE tagállamai között vannak olyanok, amelyekkel az ázsiai nagyhatalom már büszkélkedhet kétoldalú űrkapcsolatokkal, valamint olyanok is, amelyek hajlandók szorosabb kapcsolatokat kialakítani vele. Az ALCE-n keresztüli szerepvállalás további eszközt biztosítana Kínának arra, hogy kiterjessze az űrtevékenységét Latin-Amerikában, valamint arra, hogy a latin-amerikai és a karibi országok részvételét ösztönözze saját multilaterális űrkezdeményezéseiben.

A latin-amerikai és karibi államok szerepe

Az elmúlt években Peking új, hivatalos és informális multilaterális kezdeményezések létrehozásába kezdett, amelyek célja, hogy a már létező kezdeményezések politikai feladataival versengjenek. Ezek közül több is a világűr köré összpontosul: Kína–CELAC közös terv például felkéri a CELAC-államokat, hogy „csatlakozzanak az Oroszországgal közösen fejlesztett Nemzetközi Holdkutató Állomáshoz” (ILRS). Áprilisban Venezuela kifejezte az érdeklődését, hogy a lehető leghamarabb tagjává válna ennek.

Amióta a Kínai Nemzeti Űrügynökség 2021-ben közzétette az ILRS-re vonatkozó kezdeti tervét, együttműködési megállapodásokat vagy szándéknyilatkozatokat írt alá Argentínával és Brazíliával, valamint az Ázsiai-csendes-óceáni Űrügyi Együttműködési Szervezettel, amelynek Peru is tagja. Brazília érdeklődése az ILRS iránt azért figyelemre méltó, mert ez megnehezítheti a részvételét az Egyesült Államok által vezetett Artemis-megállapodásban, amelyet Mexikó és Kolumbia is aláírt. 

Brazília elnöke, Lula da Silva nyíltan hangot adott azon szándékának, hogy szorosabb kapcsolatokat ápoljon Pekinggel a „világ geopolitikájának kiegyensúlyozása” érdekében.

Áprilisban Kína bejelentette a Nemzetközi Holdkutatási Állomás Együttműködési Szervezet (ILRSCO) létrehozását. Az Artemisz-megállapodásokkal ellentétben, amelyek nem kötelező érvényű többoldalú megegyezések, az ILRSCO-t hivatalos szervezetként tervezik létrehozni, amelynek a vezetése és a bürokráciája valószínűleg Kínából származik majd. A Peking által vezetett ILRSCO az elvekről szóló megállapodások és a későbbi tervezés révén a tagállamokkal összehangoltan holdi küldetéseket fog végrehajtani. A létrehozása azzal a kockázattal jár, hogy kétrendszerű holdi kormányzás jöhet létre.

A latin-amerikai és a karibi országok számára az ILRSCO-ban és más kínai vezetésű űrkezdeményezésekben való részvétel hozzáférést biztosíthat az erőforrásokhoz, valamint az űralapú navigációs, helymeghatározási és kommunikációs infrastruktúrákhoz

Az sem lehet véletlen egybeesés, hogy a májusi G7-csúcstalálkozó második napján, Hirosimában sebtében megtartott Quad (USA, India, Ausztrália, Japán) csúcstalálkozón az Egyesült Államok javasolta a biztonsági együttműködés kiterjesztését az űrre. A közös nyilatkozat keretében a tagok számára előírja a műholdas képi adatok megosztását és közzétételét az óceán állapotának felmérése érdekében. Ez a lépés egyértelműen tükrözte, hogy az Egyesült Államok prioritásként kezeli Kína tengeri tevékenységének visszaszorítását a térségben.

Konklúzió – megnő az űrgeopolitika jelentősége

Úgy tűnik, hogy a kínai–LAC űrkutatási együttműködés mind a két-, mind a többoldalú csatornákon keresztül fokozódik, különösen a régió baloldali kormányai között. A LAC regionális űrkezdeményezések ugyanakkor valószínűleg túlságosan kezdetlegesek maradnak ahhoz, hogy hiteles szereplőkké váljanak.

Peking továbbra is agresszívan folytatja az űrkapcsolatok elmélyítését, mivel globális stratégiai partnereket keres céljai előmozdításához. Az LAC-országok számára ezek a kapcsolatok az USA-val folytatott űrkutatási együttműködés rovására mehetnek. 

A Beidou-rendszer, az Espacio Lejanóhoz hasonló földi állomások és a Pekinggel kötött adatmegosztási megállapodások elfogadása után egyre valószínűbb, hogy azokat az USA nemzetbiztonsági fenyegetésként fogja értelmezni. 

Míg egyes LAC-országok számára egy ilyen látszólagos eltávolodás az USA-tól üdvözlendő lenne, másoknak technológiai és diplomáciai kihívásokat jelentene. 

Ebben az összefüggésben a Lula da Silva vezette Brazília az az ország, amelyre érdemes odafigyelni. Brazília és az Egyesült Államok megállapodást kötött az űrbeli helyzetfelismerés megosztásáról, amely megkönnyíti az űrbeli objektumokkal kapcsolatos információcserét. Ha például Brazília beleegyezik az ILRSCO-ba, akkor ez és más amerikai űrprogramok is csorbulhatnak.

Ahogy Kína elmélyíti az űrkutatási együttműködést a LAC-régióban, úgy lesz egyre nagyobb képességű és többdimenziós űrpolitikai szereplő, amely képes a világűrre vonatkozó normák alakítására, ami viszont hozzájárul a Nyugat számára ellenséges térgeopolitikához.

Címlapfotó:123rf.com
 

 

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Narancsisten
2023. július 19. 11:47
Kína soha semmiben nem fogja legyőzni az USA-t. Ennek három oka van. 1. Kínában nincsenek emberi jogok és nincs szabad vélemény, csak azt gondolhatod, amit megengednek. Az USA-ban ezzel szemben teljes körű a szabadság. 2. Az USA belső fogyasztása sokkal nagyobb, mint Kínának így erős a gazdaság. 3. A dollár a nemzetközi valuta és nem a kínai viccpénz.
pipa89
2023. július 19. 11:41
Ezt lesz a legnehezebb megugrania Kínának. Nem véletlenül csináltak a jenkik Űrhadsereget, zászlót, nyári-téli egyenruhát etc. Olyan technikát fejtettek fel, olyan utazáson vannak túl, és olyan anyagot birtokolnak, ami túlmutat a mi dimenziónkon.
Nyugati_Adam
2023. július 19. 11:30
Kína alapvető filozófiája a természeti törvények tisztelete, Ha a természet adta lehetőségeket kihasználva javítani lehet az emberek életkörülményeit, akkor kerül amibe kerül, megcsinálják. Elég csak az Észak-Dél csatorna projektet vizsgálni. Ahhoz, hogy az öntöző víz eloszlás legalább részben kiegyensúlyozott legyen, megtérülést nem vizsgálva megkétszerezték a gabona, ezen belül leginkább a rizstermesztést. Az űr-technológia legközelebbi feladata a ritkaföldfémek űrből való lehozatala lehet. Jelenleg az űrben nem lehet versenyezni, de a földön lehet olyan helyzetet teremteni, hogy azt a versenytárs ne tudja kivédeni. Ilyen reakció lehet a kulcsemberek kiiktatása, egyes projektek felrobbantása (kicsiben lásd az újpesti csipgyártó üzem felgyújtását), az űrbejuttató eszközök megrongálása, stb. Kína az egyetlen valódi nagyhatalom azonban ha megéri, meg fogja oldani a hasznosítást.
pipa89
2023. július 19. 09:23
Na, a harmadik magyar űrhajós lehet, hogy már kínai űrállomásra megy? :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!