Júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek, ami az infláció várható csökkenését mutatja előre. Éves alapon már egy számjegyű inflációt értünk el ebben a termékkörben. Az első fél évben a községekben 9,2 százalékkal növekedett a lakásépítés.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A lakásépítések száma az első félévben – a várakozásoknak megfelelően – alapvetően kedvezőtlenül alakult. Az átadott új lakások száma 19,5 százalékkal esett vissza, amely csökkenés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a háztartások jövedelmi helyzetének romlása, másrészt a magas kamatkörnyezet, harmadrészt pedig az orosz –ukrán háború és a kapcsolódó szankciók miatti bizonytalan gazdasági környezet hátráltatta a lakásépítéseket. Ugyanakkor
a lakásépítéseket a kínálati tényezők is gátolják: az árak az alacsonyabb kereslet ellenére továbbra is magasak, és az építkezések megszervezése, a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézkes.
A visszaesés mértéke az első két negyedévben hasonló mértékű volt.
Az első félévben az átadott új lakások száma a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a fővárosban esett vissza, amiben szintén kiemelt szerepe lehetett a magas áraknak – értékeli az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ezzel szemben a községekben épített lakások száma – a kormányzati lakáspolitikának is köszönhetően – 9,2 százalékkal nőtt, ami a nagyobb városok agglomerációjába való kiköltözést jelezheti – a későbbiekben pedig ingázást a nagyobb városokba.
A következő időszakban a lakásépítések száma vélhetően még nem tud emelkedni – ezt mutatja a kiadott építési engedélyek számának 38,6 százalékos csökkenése is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a múlt adatai alapján nincs szoros kapcsolat az épített lakások és az építési engedélyek száma között, így ekkora mértékű visszaesésre az elkészült lakásoknál azért nem számítunk. Az építési engedélyeknél érdekes tendencia rajzolódik ki: itt a községekben a legnagyobb, a fővárosban a legkisebb a mérséklődés.
A lakásépítések számának jövőbeni alakulását nagyban meghatározza majd a városokban a CSOK helyébe lépő új támogatási forma is.
A lakásépítések száma akkor növekedhet újra, ha a kamatkörnyezet normalizálódik és a háztartások jövedelmi helyzete is javul, azaz ebből a szempontból is fontos feladat az infláció letörése – külön is kiemelve az építőipart érintő áremelkedést.
Júniusban folytatódott az ipari termelői árak normalizálódása. Éves alapon az árak már csak 6,4 százalékkal emelkedtek – azaz az ipari termelői áraknál máris megvalósult az egy számjegyű infláció. Ez két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a magasabb árak bázisba épülésére, másrészt pedig az árak tényleges mérséklődésére – ezt mutatja az árak havi alapú csökkenése, mely júniusban 1,3 százalékot tett ki és 2022 novembere óta folyamatos.
Ugyanakkor a belföldi és az exportértékesítés árai eltérő képet mutatnak: a belföldi értékesítés árai jelentősen, 29,8 százalékkal nőttek, míg az export értékesítés árai 5 százalékkal csökkentek. Ebben az eltérésben az energiaipar 37,5 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, hiszen az legnagyobb részben belföldre termel.
Az ágazatok döntő részét éves alapon nem jellemezte erőteljes árváltozás – kivételként az energiaiparon kívül két olyan iparágat érdemes megemlíteni, ahol a tavalyi jelentősebb áremelkedés után csökkentek az árak: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 21,6, míg a vegyiparban 14 százalékkal.
A következő hónapokban az ipari termelői árak tovább mérséklődhetnek – ehhez azonban szükség van a forint némi erősödésére. Ez hozzájárulhat az infláció további csökkenéséhez és az általános egy számjegyű infláció mihamarabbi eléréséhez is.
A cikk ezen a felületen jelent meg eredetileg.
Web: makronom.eu
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
