A gép kereskedelmi forgalomba helyezése legalább 3-4 évet csúszott. De azt a hibát, amelyet egy másik kínai gyártó, az Avic elszenvedett az ARJ–21-es típusával, hogy nem kapta meg az amerikai légügyi hatóság engedélyét az Amerika feletti repülésre, a Comac nem ismételhette meg. A korábbi próbálkozás a nemzetközi biztonsági szabványoknak nem felelt meg, de ettől természetesen belföldön repülhet. A C919-es készítőinek le kell vonniuk az előd hibáiból a következtetéseket, és felkészülve kell ráfordulniuk az amerikai engedélyezési szakaszra.
Már a hetvenes években, Mao Kínájában megfogalmazódott az a gondolat, hogy a hatalmas országnak szüksége van önálló repülőgépgyártásra. Az első próbálkozás keserű kudarc volt. Szovjet példa alapján négy utasszállítót készítettek Made in China felirattal, de dugába dőlt a kereskedelmi vállalkozás. A 2000-es évek elején, amikor Kína gazdaságilag kezdett magára találni, újból felmerült az ötlet, hogy a repülőgyártás pluszlendületet adna az ottani iparnak, a presztízsszempontokról most nem is beszélve.
A C919 első tervei 2008-ban készültek el. 2015-ben gurították ki a szerelőcsarnokból a gépet, az első próbarepüléseket pedig 2017-ben hajtották végre az utasszállítóval. A Comac-gyárat felkeresve, csak hogy érezzék a párt törődését, Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt vezetője azt az öt pilótát, aki tesztelte a gépet, az újjászületett Kína hőseinek nevezte. Ám a 2020-ra várt forgalomba helyezés tovább késett, amelyre a mostani hétig kellett várni.
A vetélytársakból is van benne „ötlet”
Hogy néz ki az új kínai utasszállító? Ha félhomályban vetünk rá egy pillantást, szinte mindenkinek az A320 Neo jut az eszébe. A méretei majdnem azonosak, mindkettő hossza 36 méter körüli.
De hogy a másik vetélytárs se sértődjön meg, a Boeingtől is van benne egy kis kopírozás, például a süllyedő orr és a ívelt szárnyvég.
Tehát azért az túlzás, hogy Kínában készült volna a gép minden alkatrésze.
A hajtómű, amely nem mellékes egy repülőgépnél, a CFM Internationaltől, a francia Safran és az amerikai General Electric közös vállalatától származik. Pont úgy, mint az Airbus vetélytárstípusánál. A Leap 1C motort technológiai együttműködés eredményeképpen kapja meg Kína, de Pekingben abban bíznak, hogy 2025-re az üzemből kigördülő repülőgépekben 90 százalékban helyben gyártott alkatrészek lesznek.
Miért lett a géptípus neve a C919-es? A C betű Kína jelképe, a mandarin nyelvben a 9-es számhoz társul a megbízhatóság fogalma, végül a 19 a kétmotoros utasszállító maximumkapacitására, a 190 főre utal. A Comac vezérigazgató-helyettesének bejelentése alapján eddig a kínai légitársaságoktól 1200 repülőre kaptak megrendelést, ami egy induló géptípusnál nem elhanyagolható mennyiség. Az ottani állami gyártó tervei szerint öt éven belül legalább évi 150-re növelik termelésüket, ami azt jelenti, hogy aki ma rendel, az valamikor egy évtized múlva átveheti az utasszállítóját.