Ez már Magyar Péter rajongóinak is sok – teljesen kiakadtak Tisza-vezér újabb kamuposztja miatt
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A német bíróságok előtt teszik próbára a kísérleti mRNS Covid–19-oltóanyagokat, amelyeket rekordidő alatt fejlesztettek ki és dobtak piacra. Ezek rekordnyereséget hoztak a gyártóik számára, valamint több ezer embernek gondokat az egészségében.
A Pfizer partnere, a mainzi székhelyű gyógyszeripari vállalat, a BioNtech egy sor perrel néz szembe hazájában, Németországban a Covid–19-vakcina által okozott feltételezett sérülések és mellékhatások miatt. A perek e hónap végén (2023 áprilisában) kezdődtek volna, de azok első tárgyalását július 7-re halasztották. A jogi eljárásokat indító két düsseldorfi és wiesbadeni ügyvédi iroda 185 felperest képvisel, és azt tervezik, hogy a perek hatályát kiterjesztik a három másik fő vakcinagyártóra is – feltehetően a Modernára, a Janssenre és az AstraZenecára.
A kísérleti mRNS Covid–19-vakcinákat, amelyeket rekordidő alatt fejlesztettek ki és dobtak piacra, rekordprofitot termelve gyártóiknak, tehát most a német bíróságok előtt vizsgálják. Ha a csoportos kereset sikerrel jár, az utat nyithat a világ más részein indított hasonló perek előtt.
Ha ez így lesz, akkor valószínűleg nem maguk a vakcinagyártók, hanem valójában azok a nemzeti kormányok fogják viselni a költségeket, amelyek megvásárolták az oltóanyagokat, és de facto kötelezővé tették azok beadását.
A német kormány, a legtöbb európai kormánnyal ellentétben, legalább elkezdte beismerni a Covid–19-vakcinák által okozott károk egy részét. Még nevet is adott a jelenségnek: post-vac szindróma.
Aki egy elismert (!) oltási szövődmény következtében maradandó egészségkárosodást szenved, legalább szerény juttatást igényelhet az állami nyugdíjhivatalok valamelyikétől. Minden más feltételezett oltási szövődmény esetén sokkal nehezebb kártérítést kapni. A 185 felperes közül az első, aki a bíróság elé kerül, szívkárosodásra panaszkodott.
A hölgy névtelenséget kért, de ügyvédje szerint az egészségügyi szakmában dolgozik. Azt állítja, hogy a munkahelye megtartása érdekében kényszerítették az oltásra, és azt rója fel (a BioNtechnek), hogy olyan vakcinát dobott piacra, amelynek a mellékhatásait nem vizsgálták meg kellőképpen. Az ügy lényege az lesz, hogy az ügyvédei be tudják-e bizonyítani az ok-okozati összefüggést, azaz azt, hogy
van-e közvetlen kapcsolat az oltás és a károsodás között, amellett, hogy kizárják az egyéb lehetséges okokat.
Egy másik pereskedő nő herpeszes megbetegedésre, tüdőbetegségre, menstruációs zavarokra, idegrendszeri és látászavarokra panaszkodik. Egy harmadik nőnél többek között súlyos izomrángások jelentkeztek az oltás után, és hét hétig ágyhoz volt kötve.
A BioNtech ragaszkodik ahhoz, hogy „eddig egyetlen [általa] vizsgált esetben sem sikerült bizonyítani az ok-okozati összefüggést a leírt egészségkárosodások és az oltás között”.
Németországban mintegy 183 adag koronavírus elleni vakcinát használtak fel, és a Paul-Ehrlich Intézetnél (PEI, Németország gyógyszerfelügyeleti szerve) 2022 nyaráig 323 684 esetben jelentettek be vakcinák mellékhatásait. Azaz ez 1000 adagra vetítve 1,8 eset. A súlyos oltási mellékhatás 1000 adagra vetítve átlagosan 0,3 körül volt.
Az intézet rendszeresen közzéteszi a biztonsági jelentéseket. Ezekben a következő súlyos oltási szövődmények szerepelnek:
a szívbetegség myo-/pericarditis
sinus véna trombózis és egyéb vérrögök az agyban
arcbénulás
Guillain–Barré-szindrómának nevezett izomgyengeség
a köznyelvben fülzúgásnak nevezett halláskárosodás
A BKK Vita német egészségbiztosító vállalat szerint ezeket a számokat jelentősen alulbecsülték. A cég igazgatótanácsa 2022. február végén a PEI-nek küldött levelében figyelmeztetett arra, hogy az egészségbiztosítási részleg számlázási adatai alapján drámaian aluljelentették az oltások mellékhatásait. Ezen adatok szerint a vakcinában részesülők akár 2,3 százaléka – ami nagyságrenddel magasabb, mint a PEI által megadott szám – szenvedett az oltás utáni mellékhatásoktól. A cég vezérigazgatóját, Andreas Schöfbecket és az igazgatótanácsot a levél elküldése után pár nappal felmondás nélkül elbocsátották. A társaság gyorsan elhatárolódott Schöfbecktől, akit lelkes oltásellenesnek állított be.
Tehát nem egyértelmű, hogy a PEI vagy a BKK Vita adatai állnak-e közelebb a valósághoz, részben azért, mert a Covid–19-vakcina ártalmait vizsgáló tanulmányok száma igen csekély.
A BioNtech – amely valószínűleg nem létezne a német szövetségi kormány által nyújtott több száz millió eurós finanszírozás, támogatások és egyéb befektetések nélkül –
bevételei 2019 és 2021 között a 190-szeresére nőttek.
Amennyiben a német pereskedők kártérítési igénye sikerrel jár, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy az állam az, amely végső soron felelős lesz az oltással kapcsolatos károkért. Persze sokan majd nem kapnak semmit sem, mivel nem tudják bizonyítani az ok-okozati összefüggést.