Pár év, és nem lesz elég vizünk…

A kormányoknak sürgősen fel kell hagyniuk a víz kitermelésének és túlhasználatának támogatásával a rosszul irányított mezőgazdasági támogatások révén. A bányászattól a feldolgozóiparig minden iparágat rá kell venni pazarló gyakorlatuk felülvizsgálatára – áll a víz gazdaságáról szóló, mérföldkőnek számító jelentésben.

 A jelentés szerzői szerint a nemzeteknek végre el kell kezdeniük a vízzel mint globális közjóval gazdálkodni, mivel a legtöbb ország vízellátása nagymértékben függ a szomszédaitól; a túlhasználat, a szennyezés és az éghajlati válság pedig globálisan veszélyezteti a vízkészleteket.

A világot közelgő vízválság fenyegeti, mivel az évtized végére a kereslet várhatóan 40 százalékkal meghaladja az édesvízkínálatot – figyelmeztetnek szakértők.

A vízválságot hármas krízisként írják le:

Vízstressz: édesvízkivétel a rendelkezésre álló édesvízkészletek arányában, 2019

Az ábra szerint egyes országok a rendelkezésre álló édesvízkészlet mennyiségének többszörösét használják fel. Kuvait 2019-ben több mint 38-szor annyi édesvizet vont ki, mint amennyi rendelkezésére állt. Szaúd-Arábia majdnem tízszer annyi édesvizet használt fel, mint amennyi természetes módon rendelkezésére állna.
(A The Guardian grafikája az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete [FAO] adatai alapján készült.)

A jelentés először vizsgálja átfogóan a vízrendszert, és világosan megfogalmazzák annak értékét az országok számára, valamint a vízzel kapcsolatos kockázatokat, amennyiben elhanyagolják azt. Az éghajlati válság gazdasági hatásairól szóló 2006-os Stern-jelentéshez és a biológiai sokféleségről szóló 2021-es Dasgupta-jelentéshez hasonlóan a beszámoló szerzői remélik, hogy a válságra a politikai döntéshozók és a közgazdászok számára is érthető módon tudnak rámutatni.

A gond ott van, hogy

A jelentés foglalkozik az úgynevezett kis vízciklussal is, mivel a legtöbb ország vízellátásának mintegy fele nem globálisan, hanem a régióban (szomszédos országokban) lévő víz párolgásától, valamint az erdők és más ökoszisztémák transzspirációjától függ. (A transzspiráció a növények levelein keresztüli víz vagy vízgőz leadása, elpárologtatása.) Ezt a vizet „zöld víznek” nevezik, mivel a zömét a talajban lehet megfogni.

Azt is kiemelik, hogy világszerte évente több mint 700 milliárd dollár támogatást folyósítanak a mezőgazdaságra és a vízre, ezek pedig gyakran a túlzott vízfogyasztást erősítik. A beszámoló szerint sürgősen foglalkozni kell a víz kivezetésével az adott ökoszisztémából, és az édesvízi rendszerek, például a vizes élőhelyek helyreállításának is prioritást kell élveznie.

A víz alapvető fontosságú az éghajlati válság és a globális élelmiszerkrízis szempontjából.

– állítják a szerzők.

Figyelmeztetnek, hogy a vízfelhasználás számos módja nem hatékony, és változtatásra szorul. Kiemelik, hogy biztonságos, édesvizet használunk a szennyvíz, a nitrogén és a foszfor szállítására, amit az alacsony hatásfokú szennyvíztisztító telepeken tisztítunk, amelyek a tápanyagok 30 százalékát a folyók menti vízi ökoszisztémákba engedik, pusztítva azokat. Magunkat csapjuk be a hulladékkezelésnek ezzel a lineáris, vízzel kapcsolatos modern rendszerével. Hatalmas újításokra van szükség.

A jelentés hét kulcsfontosságú ajánlása

1. A globális vízkörforgást kezeljük globális közjóként, amit közös érdekünkben kollektívan kell védenünk.
2. Biztosítanunk kell a biztonságos és megfelelő vízellátást minden veszélyeztetett csoport számára, és működjünk együtt az iparral a vízzel kapcsolatos beruházások növelése érdekében.
3. Szüntessük meg a víz alulárazását. A megfelelő árképzés és a szegények célzott támogatása lehetővé teszi a víz hatékonyabb, igazságosabb és fenntarthatóbb felhasználását.
4. Csökkenteni kell a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban az évente több mint 700 milliárd dollár értékű támogatásokat, amelyek gyakran a túlzott vízfogyasztást ösztönzik, és csökkenteni kell a vízrendszerekből való szivárgást.
5. „Igazságos vízügyi partnerségeket” kell létrehozni, amelyek képesek finanszírozást mozgósítani az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.
6. Ebben az évtizedben sürgősen lépéseket kell tenni az olyan kérdésekben, mint a vizes élőhelyek és a felszín alatti kimerült vízkészletek helyreállítása, az iparban felhasznált víz újrahasznosítása, a vizet hatékonyabban felhasználó precíziós mezőgazdaságra való áttérés, valamint a vállalatok vízlábnyomukról való jelentéstétele.
7. Nemzetközi szinten kell megreformálni a vízgazdálkodást, és belefoglalni a vizet a kereskedelmi megállapodásokba. A kormányoknak figyelembe kell vennie a nőket, a gazdálkodókat, az őslakosokat és azokat, akik a vízvédelem frontvonalában állnak.

(Forrás: The Guardian)