Nem múlt el a recesszió veszélye a német gazdaságban 

A vizsgált időszakban a magas infláció elsősorban a magánfogyasztást terhelte. Miután a múlt év első felében a koronavírus-járvány miatti korlátozások megszűnése és a járvány miatt felgyülemlett megtakarítások egy részének felhasználása még serkentő hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre.
Emellett az építési beruházások volumene az előző két negyedévhez hasonlóan csökkent, s ez a gépek, berendezések és járművek beszerzése formájában testet öltő beruházások esetében sem volt másként.  

Figyelemre méltó, hogy mértékadó közgazdászok, mindenek előtt a Német Szövetségi Bank február közepén nyilvánosságra hozott havi jelentésének szerzői szerint a bruttó hazai termék mennyisége 2023 első negyedévében nagy valószínűség szerint tovább zsugorodik. 
Ha ez valóban megtörténik, azaz 

Ez pedig igen kellemetlen meglepetést jelent azon közgazdászok számára, akik az év egészére enyhe gazdasági növekedést várnak, ami – többek között – a magánháztartások és a vállalatok megemelkedett energiaköltségei  kompenzálásának lenne köszönhető. 
Az energiaköltségek egy részének átvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy az állami költségvetés hiánya a múlt évben meghaladta a 101 milliárd eurót, a bruttó hazai termék 2,6 százalékát. 

és ez jórészt a szövetségi költségvetést terhelte (a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok  egyaránt bevételi többlettel zártak).  
A német Szövetségi Bank már idézett februári jelentése szerint a feldolgozóipari vállalatok visszafogottan indították az évet, amit a külföldi keresletnek az exportőröket sújtó visszaesése tovább súlyosbít. A kamat- és az anyagköltségek magas szintje fékezi az építőipart, „emellett az infláció továbbra is magas szintje tovább erodálja a magánháztartások vásárlóerejét".
A Szövetségi Bank előrejelzése a következő hónapokra sem nevezhető derűlátónak. 

– olvasható a bank jelentésében. A bruttó hazai termék az év egészében "kissé csökkenhet", bár annak mértéke nem éri el azt a szintet, amitől a korábbi, múlt év végi előrejelzésekben tartottak. 
Tavaly decemberben a Szövetségi Bank még fél százalékos mínuszt jósolt, ellentétben a szövetségi kormány és egyes tekintélyes gazdaságkutató intézetek enyhe növekedést sejtető előrejelzéseivel. 
A Szövetségi Banknak a költségvetés alakulására vonatkozó várakozásait ugyancsak a borúlátás jellemzi. „A kiadások összességében valószínűleg jelentősen nagyobb mértékben nőnek majd, mint a bevételek. Ehhez hozzájárul többek között az is, hogy a magas infláció drágítja az állami beszerzéseket és a beruházásokat.” 
Emellett a védelmi és a klímapolitikai kiadások is várhatóan jelentősen emelkednek. „Ami pedig az állami bevételeket illeti, a nyereség után fizetendő adók múlt évi fellendülése után arra számítunk, hogy azok az idén sokkal lassabban fognak növekedni", olvasható a jegybank havi jelentésében. 
Az infláció mértékét várhatóan nagyban megnöveli a béremelések magas szintje, az ár-bérspirál megjelenése. 

„Ez hozzájárul ahhoz, hogy az inflációs ráta hosszabb ideig jóval az euróövezetre vonatkozó középtávú, két százalékos célérték felett maradjon." Sok közgazdász attól tart, hogy a vállalatok a magasabb személyi költségek miatt tovább emelhetik eladási áraikat. Az ilyen, úgynevezett másodlagos hatások valószínűleg felpörgetik az inflációt. „A legutóbbi bérmegállapodásokban már jól láthatóak a magas áremelkedési ütemek hatásai" – figyelmeztetnek a német Szövetségi Bank szakértői. 

Az üzleti kilátások terén bizakodóbbak a német cégek

A müncheni gazdaságkutató intézet által február utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, az üzleti légkörre vonatkozó, az aktuális helyzet és a közeljövő kilátásainak megítélése alapján számított úgynevezett ifo-index némileg ellentmondásos, de összességében mégiscsak pozitív képet tükröz.  
    
A felmérés során megkérdezett több mint 9 ezer vállalatvezetőnek az aktuális üzleti helyzettel kapcsolatos megítélése a januárihoz képest kis mértékben, 94,1-ről 93,9 pontra mérséklődött . Az elmúlt évben – az októberi 93,2 pontot kivéve – ez az érték sosem volt ilyen alacsony. Az üzleti várakozások megítélése alapján számított jelzőszám viszont – miután a múlt év februárjától szeptemberig (98,5-ről 75,3 pontra) folyamatosan romlott – az elmúlt fél évben folyamatosan javult, és a 2023. januári 86,4-ről 88,5 pontra emelkedett. 

Az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások összegzéséből adódó, az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám a januári 90,1-ről 91,1 pontra emelkedett, ami magasabb, mint 2022 júniusa óta bármikor.  

A gazdaság főbb ágazatai közül 

• a feldolgozóipari mutató 2022 májusa óta a legmagasabb szintre emelkedett, ami – a gazdaság egészének megfelelően – a futó üzletek kissé rosszabb és a közeljövőre vonatkozó várakozások javulásából adódik;
• a szolgáltatási szektor üzleti légköre immáron ötödik hónapja folyamatosan javul, ehhez a javuláshoz mind az aktuális üzleti légkörrel való viszonylagos elégedettség, mind a következő hónapokkal kapcsolatos, különösen a vendéglátást és a turizmust jellemző derűlátás hozzájárul; 
• a kereskedelmi vállalatok üzleti légköre ugyancsak javult, a cégek a folyó üzletmenetet illetően elégedettek, a várakozásaikat tekintve viszont kevésbé szkeptikusabb a múlt évben tapasztaltnál; 
• az építőipari vállalatok körében is javult az üzleti légkör, de ez az aktuális üzleti helyzettel való elégedettségből táplálkozik, miközben a várakozásokat továbbra is figyelemre méltó pesszimizmus jellemzi. 

A müncheni gazdaságkutató intézet, az ifo ugyanezen felmérésének az exportkilátások alakulására vonatkozó része azt mutatja, hogy a januári erőteljes felfutás után februárban kis mértékben romlott a német exportőrök hangulata, aminek az oka a világ országaiban tapasztalható kereslet lanyhulásában keresendő.

Az mindenesetre biztató, hogy két olyan, a német export szempontjából különösen volumenhordozónak tekinthető ágazatban, mint az autóipar és a gép- és berendezésgyártás, erősödtek az export bővülésével kapcsolatos remények. 

Az üzleti várakozások enyhe javulása ellenére számos közgazdász szakértő továbbra is kritikusan ítéli meg a gazdaság helyzetét. Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe magánbank vezető közgazdászának az ARD által idézett nyilatkozata szerint „valójában nincs ok a bizakodásra”: a várakozások ugyanis elsősorban az ukrajnai háborúhoz való hozzászokás és az újabb rossz hírek elmaradása nyomán derültek fel, s „a gazdaság a szűk keresztmetszetek csökkenése ellenére sincs túl a nehezén”.  
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szintén óvatos: szerinte az erősen exportorientált Németország esetében továbbra is megvan egy gazdasági visszaesés veszélye, 

Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője a Commerzbank szakértőjével egyetértve úgy látja, hogy „a német gazdaság nem fogja elkerülni a recessziót, bár annak mértéke enyhe lesz”. 

Сímlapfotó:123rf.com